A magyar egyháztörténetre vonatkozó források a bécsi levéltárakban
2006. március 21. 18:20 Fazekas István
Kanonoki kinevezések
A püspökkinevezésre vonatkozóan a XIX. század elejétől az uralkodó mellett működő Kabineti Iroda (Kabinettskanzlei) levéltára különböző állagai is tartalmaznak információkat, elsősorban a Ministerrats-Vorträge (1848-1852), Ministerconferenz-Vorträge (1852-1858), Kabinettskanzlei-Vorträge (1858-18918) állagok, amelyeket újaban a napi gyakorlatban együttesen Kabinettskanzlei-Vorträge sorozatként emlegetnek. Ezek azonban a kinevezés tényén túl nem sok információval szolgálnak. Jelentőségűket az a tény adja, hogy a kiegyezés utáni Vallás- és közoktatási Minisztérium anyaga az 1956-os levéltári tűzvész nyomán erősen megcsonkult, és e formális információk is segítenek a kinevezési mechanizmusok rekonstruálásában.
Mária Terézia korától kezdve az uralkodó magához ragadta a kanonoki kinevezések jogát is. A kinevezések gyakorlatára számos forrás található a Staatsrat anyagában, amely az uralkodó mellett működő legmagasabb rangú tanácsadó testület volt (1761-1848) és különösen Mária Terézia és II. József idejében játszott fontos szerepet. Pótolhatatlan veszteség, hogy a II. világháború idején a Staatsrat aktái 1833-ig bezárólag elpuszultak, csupán a kivonatokat tartalmazó jegyzőkönyvek maradtak meg. A korabeli gyakorlat szerint a kanonoki kinevezések mindig a Magyar vagy az Erdélyi Kancellária felől érkeztek Bécsbe, ami azt jelenti, hogy az elsődleges javaslattevés otthon történt meg, érdemes tehát a kutatást a kancelláriák levéltárában kezdeni. A Staatsrat anyaga azért lehet érdekes, mert a kancellária aktájára csak a legfelsőbb döntést vezették rá, arról, hogy az miképpen született meg csak a bécsi iratokból értesülhet a kutató. A Staatsratban a kanonoki kinevezések mellett apáti és préposti címek adományára is találunk bőven anyagot. Több kanonoki kinevezés esetében kikérték Franz Graf Kolowrat-Liebsteinky (1778-1861) államminiszter véleményét, aki után nem kevesebb mint 220 doboz irat maradt a Kabinettsarchivban az 1826-1848 közötti időszakból (HHStA).
Kanonoki kinevezésekre vonatkozó akták és más egyházi vonatkozású ügyek is maradtak fent a javarészt elintézetlen ügyeket őrző szintén háborús károkat szenvedett Kabinettskanzlei Akten állagban (1802-1848). Az 1848 utáni kanonoki kinevezésekre, sajnos az esetek többségében elég formális, ügyiratot lehet találni a fentebb már emlegetett Kabinettskanzlei-Vorträge állagban (1848-1918). Jelentőségét az előbb már jelzett tény adja, hogy ti. ez alkalommal Budapesten pusztított a háború, és e kérdésben a Vallás- és Közoktatási Minisztérium anyagai hiányoznak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat
- Ügyesen egyensúlyozott a nagyhatalmak között Törökország a 2. világháborúban
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.