A magyar egyháztörténetre vonatkozó források a bécsi levéltárakban

Magyar hagyatékok a bécsi levéltárakban

Visszatérve az eredeti gondolatmenethez, amely a főkegyúri jog és a Bécsben található forrásanyag összefüggéseit boncolgatta, nemcsak a püspök kinevezése, hanem a püspök halála is uralkodói beavatkozást vont maga után. A főpapok végrendelkezési joga sokáig szabályozatlan volt, és még az 1625-ös II. Ferdinánd-i rendelkezés után is sokszor került sor a hagyaték lefoglalását végző Kamara és az egyházi testületek, ill. a rokonság között összetűzésre. A magyar főpapok hagyatékaira vonatkozó összeírások, a hagyatéki eljárás iratai, esetenként a főpapok végrendeletei jelentős számban maradtak fent az Udvari Kamara levéltárában (Hofkammerarchiv). Jóllehet a Magyar Kamara formailag mindvégig független volt az Udvari Kamarától, a valóságban alig akadt olyan fontosabb ügy, amelyben ne keletkezett volna felirat az Udvari Kamarához. Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az Udvari Kamara minden fontosabb ügyben kikérte a Magyar Kamara véleményét, és az esetek többségében a véleményt elfogadva készítette el a maga döntéstervezetét, ill. előterjesztését. Ennek ismeretében érthető, hogy a Magyar Kamara emberei által készített hagyatéki összeírások egyes esetekben miért az Udvari Kamara levéltárában maradtak meg.

A Hofkammerarchiv számos állaga őriz magyar vonatkozású anyagokat, közülük a Hoffinanz-Ungarn tekinthető a XVI-XVIII. századi Udvari Kamara központi magyar fondjának. Itt találhatók több magyar püspök hagyatéki eljárásának iratai is, pl. Várday Pál ingóságainak összeírása (1549), Telegdi Miklós könyvjegyzéke (1586), Radéczy István (1586), Heresinczy Péter hagyatéka (1590), vagy éppen az élete végén sok hányattatásnak kitett Szuhay István hagyatéka (1605-1608). A gazdag XVI. századi anyag után jóval kevesebb XVII. századi és még kevesebb, érdemi XVIII. századi ügy bukkan fel. Az esetek többségében ekkor már csak adalékok találhatók itt a Magyarországon lezajlott hagyatéki eljáráshoz. Az igen terjedelmes, több mint 900 igencsak vaskos csomót őrző, kronológiai rendbe állított Hoffinanz-Ungarn állag az Udvari Kamara eredeti jegyzőkönyvei és indexei segítségével kutatható, amelyek egyformán használhatók a Hoffinanz-Österreich, Hoffinanz-Ungarn, Hoffinanz-Böhmen sorozathoz.

A magyar alsorozat, az említett Hoffinanz-Ungarn használatát egy külön jegyzék kívánja megkönnyíteni, amelynek készítését 1980-ban még delegátusként Gecsényi Lajos kezdte meg, és amely most 2005-ben a 120. raktári egységnél, 1620-nál tart. Az 1580-1620 közötti időszak már elektronikus formában is elérhető.

A Hoffinanz-Ungarn állag, ill. a Kamara előbb emlegetett eredeti jegyzőkönyvei, amelyek egy beérkező (Expedit ! nem tévedés) és egy kimenő (Registratur) sorozatra tagolódnak, nemcsak a püspöki hagyatékokra, hanem az elárvult egyházmegye birtokok igazgatására is számos adalékot szolgáltatnak. Különösen az esztergomi egyházmegye birtokai bukkannak fel sűrűn a forrásokban 1573-1596 között. Az erre vonatkozó forrásanyag kiaknázása azonban ismét csak a budapesti és esztergomi forrásokkal együtt tanácsos.

1. Levéltári anyagok Bécsben
2. Levéltárak a XVI-XVII. században
3. Problémás kinevezések
4. Kanonoki kinevezések
5. Állami befolyás alatt
6. 1848 és a kiegyezés az egyháziak életében
7. Magyar hagyatékok a bécsi levéltárakban
8. Egyházi ügyek, levelezés
9. Kutatási segédlet

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait