Lukács György
2005. április 13. 10:27
(1885-1971)
Lukács György kétszeres Kossuth-díjas filozófus és esztéta 1885. április 13-án született Bernát néven egy budapesti zsidó bankárcsaládban. 1902-től Pesten tanult jogot, Kolozsvárott doktorált. A következő években jobbára Németországban élt, de publikált a Nyugatban és a Huszadik században. Első korszakában születtek olyan nagyhatású művei, mint A lélek és a formák, a drámatörténet, a szellemtörténeti iskola alapművének számító A regény elmélete és a csak halála után előkerült Heidelbergi esztétika.
Az első világháború kitörése után nem fegyveres szolgálatba került, majd 1916-ban fölmentették. A háború megerősítette benne a kapitalizmus elutasítását, a kiutat a forradalomban látta, így 1918 végén belépett a Kommunista Pártba. A Vörös Újság szerkesztője, a Tanácsköztársaság alatt oktatási helyettes népbiztos, a Vörös Hadsereg politikai biztosa lett, a tiszafüredi vereség után Poroszlón tizedeléskor nyolc embert főbe lövetett. A bukás után illegális munkát végzett, majd a párt bécsi Ideiglenes Központi Bizottságának tagja lett.
1923-ban született Történelem és osztálytudat című művében ("magánúton" elsajátított marxizmusa és korábbi szellemi előélete miatt) a német kultúrfilozófia kapitalizmusképét helyezte történeti távlatba Marx és Hegel nyomán, a munkásságtól várva a gondok megoldását. 1924-ben "jobboldali revizionistának" minősítették, és csak 1926-ban lett ismét a KB tagja. 1929-ben Blum-tézisei miatt önkritikára kényszerült, végül lemondott a politizálásról. 1930-tól a moszkvai Marx-Engels Intézetben a marxizmus esztétikai rendszerét próbálta rekonstruálni. Mivel a Blum-tézisek óta távolságot tartott a politikától, és rossz moszkvai lakására nem vetett senki szemet, megúszta a tisztogatásokat, bár 1941-ben két hónapra mégis lefogták és Taskentbe telepítették ki.
1945 után hazatért, az egyetemen esztétikaprofesszor lett, de a koalíciós időszak után, az 1949-es "Lukács-vitában" demokráciaelméletét és realizmusfelfogását "jobboldali elhajlásnak" minősítették és ő ismét önkritikára kényszerült. 1956-ban nem közeledett az általa program nélkülinek tartott Nagy Imréhez, de a forradalom idején mégis népművelési miniszter lett.
A forradalom leverése után őt is Romániába vitték, csak 1957-ben engedték haza. Belső emigrációjában ő lett az ideológiai főveszély, az MSZMP-nek csak 1967-ben lehetett tagja (ahogy ő mondta, visszazárta a párt), írásai külföldre csempészve jelentek meg. Később különböző irányba fejlődő tanítványaiból jött létre a Lukács-iskola, külföldön is ekkor lett igazi szellemi tekintély. Lukács hitt a marxista reneszánszban, a sztálinizmus alternatívájának a szocialista demokráciát nevezte. Utolsó éveiben a rendszeres marxista esztétikát akarta megalkotni és belekezdett egy etika, A társadalmi lét ontológiájához megírásába.
Akadémiai tag lett, 1948-ban és 1955-ben kapott Kossuth-díjat. Lukács György, akiről Thomas Mann a Varázshegy Naphtáját mintázta, 1971. június 4-én halt meg.
Hatalmas életműve ma nem divatos, a filozófia történetében mégis jelentős helye van. Bár tudat alatt látta a szocializmus csődjét, mégis ragaszkodott az eszméhez, mert életét az elutasítás értelmetlenné tette volna. A kommunista párt dogmatikus igényeinek akart megfelelni, de mindig elcsábította a legsúlyosabb eretnekség: az önálló gondolkodás.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap