Az angol iskolások alig tudnak Normandiáról

Korábban

Legyen a történelem mindenkié Nem volna szabad a történelemkönyveknek ennyire unalmasnak lenniük - provokálja makacsul pályatársait Simon Schama angol sztártörténész hosszú évek óta.

A leghosszabb nap A 20 század történetének legfontosabb hadművelete - és ahogy a világ 60 évvel később emlékezik rá.

Anne Frank, a fővezér

A kutatásban 1309 iskolást kérdeztek meg, a 10 és 14 év közötti gyerekek 24 iskolába járnak. A megkérdezettek mindössze 28 százaléka tudta, hogy a normandiai partraszállással (közkeletű angol nevén D-day) kezdődött Nyugat-Európa náci uralom alóli felszabadítása. Sokan csak annyit tudtak az egészről, hogy valami köze volt a második világháborúhoz - bár 26 százalékuknak még ez sem ment. Volt, aki azt állította, a normandiai partraszállás az első világháborúban történt. Akadt, aki szerint ezen a napon tört ki a második világháború. Más szerint e napon indult az angolul is Blitzkriegnek nevezett Anglia elleni támadás. Volt, aki az Emlékezés napjával azonosította június 6-át (Angliában a Remembrance Day nevű ünnepen emlékeznek a háborúkban a hazáért meghalt hősökre).

"Ezen a napon emlékezünk azokra, akik harcban estek el" - állította egy 14 éves devoni lány. Az általános iskolások mindössze 16 százaléka adott helyes választ arra a kérdésre, hogy mi történt a D-napon. Egy 10 éves, Northamptonshire megyei fiú szerint "ezen a napon szabadították fel az amerikaiak az angolokat". Egy másik szerint a D-napon került sor "Portsmouth megszállására". A partraszállás időpontját tekintve is meglepő eredmények születtek: felmerült 1066 (az angol történelemben igen fontos hastingsi csata éve), 1776 (az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat kibocstásának éve), 1899 (az angol-búr háború kitörésének éve) és 1948.

Az angol gyerekeknek Nagy-Britannia háborús miniszterelnökének megnevezése is gondot okozott: a mintában szereplők kevesebb mint fele tippelt Winston Churchillre. Elég sokan voltak, akik Margaret Thatcher vagy Tony Blair nevét említették. Az Egyesült Államok elnökét ennél is kevesebben tudták megnevezni: a gyerekek mindössze 17 százaléka jelölte meg Franklin D. Rooseveltet. A nevek között egészen meglepőek is felmerültek: volt, aki George Washingtonra tippelt, de olyan is akadt, aki az első amerikai elnök névrokonára, Denzel Washington Oscar-díjas színészre voksolt. Felmerült még a kavalkádban John F. Kennedy, Abraham Lincoln és George W. Bush neve is. Az egyik gyerek csak annyit válaszolt a kérdésre: "George Bush papája."

Érdekes, hogy míg a szövetségesek legnagyobb alakjai körül teljes a homály a gyerekek fejében, a főellenséget meglepően sokat azonosítani tudták. Az iskolások 71 százaléka helyesen jelölte meg Adolf Hitlert a nácik vezéreként. Minden harmadik iskolás tudta nagyjából eltalálni a partraszállás helyét. Sokan vélték úgy, hogy a hadművelet helyszíne Új-Zéland volt vagy Németország - de akadt, aki a kelet-angliai kisvárost, Skegnesst jelölte meg a partraszállás helyeként.

Tizenhárom százalék meg tudott nevezni két partszakaszt, 10 százalék azt is tudta, hogy az egyesített szövetséges erők főparancsnoka Dwight D. Eisenhower volt. Az utóbbi kérdésre adott legmegdöbbentőbb válaszok közül érdemes talán Anna Frank és Ryan közlegény nevét megemlíteni. Volt, aki némi történelmi jártasságról számot adva Bernard Montgomery tábornagyot, Eisenhower helyettesét ruházta fel a főparancsnoki címmel.

1. Anne Frank, a fővezér
2. Medal of Honour

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”