Forró magyar őszök

1945: merre tovább, Magyarország?

2014. december 12. 18:22 Múlt-kor, MTI

Miközben a magyar demokrácia csírái erőteljesen megmutatkoztak 1945-ben, ugyanebben az időben, a kommunisták térfoglalásakor már a válság jelei is érzékelhetőek voltak – hangzott el a Remény és realitás – Magyarország 1945 című, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága első, az Országgyűlés felsőházi termében rendezett csütörtöki tudományos konferenciáján.

1945
Horváth-kert, háttérben a Krisztina körút lerombolt épületei

„Hogy süllyedt bennszülötté ez a nagy középkori nemzet?"

Kövér László, az Országgyűlés elnöke bevezető előadásában leszögezte: a magyarság a 20. század vesztesei közé tartozott, elhalt milliónyi magyar remény, és 1945 megágyazott a szocializmusnak nevezett újabb gyarmati rendszernek. A házelnök idézte Németh Lászlót, aki 1942-ben azt kérdezte: „hogy süllyedt bennszülötté ez a nagy középkori nemzet tulajdon országában?”

A hitleri megszállást a sztálini megszállás követte, a reményeket eltaposta a geopolitikai realitás, a szabadság helyett pedig rabság lett az osztályrészünk, holott Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés még a reményt testesítette meg, nevezetesen, hogy létrejöhet a szuverén, demokratikus haza. „Nagy árat fizetett a szabadságért egy tehetséges nemzedék” – fogalmazott Kövér László, aki szerint 1945 arról is szólt, hogy adott történelmi korszakban „mit lehet tenni, amikor nincs mit tenni”.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy az 1938-as müncheni egyezményben Franciaország és Nagy-Britannia lemondott Közép-Európáról, amivel világossá vált, hogy nem tudnak, és nem is akarnak érte harcolni. Párizs szerint Hitler megbékítése nem túl nagy ár azért, hogy a „térség új urai ne a kozákok legyenek”, a brit politika pedig tisztán látta, hogy nem tud Közép-Európa sorsába beleszólni. Neville Chamberlain brit kormányfő lemondott az európai erőegyensúly évszázados politikájáról, hozzájárulva ahhoz, hogy a Harmadik Birodalom legyen Európa új ura – emelte ki Schmidt Mária.

Franklin D. Roosevelt amerikai elnök később nyilvánvalóvá tette, hogy nem tekinti sem Lengyelországot, sem Kelet-Európát amerikai érdekszférának. Winston Churchill és Sztálin 1944 októberében befolyási övezetekre osztotta a térséget moszkvai találkozójukon, ahol bár a legfontosabb kérdés Lengyelország helyzete volt, a találkozó mégis a hírhedt "százalékos megállapodásról" vált ismertté.

Churchill – ellentétben Chamberlainnel – „cinikusan, suttyomban adta el a térséget” Sztálinnak – fogalmazott Schmidt Mária, hozzátéve: tette ezt úgy, hogy a brit kormányfőnek már pontos információi voltak Katynról, a nagy terrorról, illetve a szovjet deportálásokról. Az előadó szerint ugyan Jalta ma egyet jelent a térség eladásával, de erre már korábban sor került, az 1945. februári tanácskozás csak a Münchenben kezdődött és Moszkvában folytatódó folyamat betetőzése volt.

Mint fogalmazott: azzal, hogy Magyarország szovjet megszállás alá került, a legrosszabb forgatókönyv vált valóra, amitől a háború kirobbanása óta a leginkább tartott a magyar elit, miután a magyaroknak a szovjet rendszerrel kapcsolatos összes illúzióját kioltotta az 1919-es Tanácsköztársaság 133 napos uralma – mondta el Schmidt Mária.

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!