1919 nyarán Nagy-Britanniában is úgy tűnt, bolsevik hatalomátvétel következhet be
2020. június 16. 17:58 Múlt-kor
Az augusztus első hétfőjéhez kapcsolódó hosszú hétvége (Summer Bank Holiday) folyamán 1919-ben az HMS Valiant csatahajó és két kísérőhajója Gibraltártól a Mersey folyó torkolatához hajózott, és Liverpool városától nem messze horgonyzott le. A Királyi Haditengerészet büszkesége azonban nem a helyiek megörvendeztetésére érkezett: a szárazföldi hadsereg támogatására rendelték a kikötővárosba, ahol a napok óta tartó zavargásokat és fosztogatást kellett erővel megfékezni. A helyzetet a helyi rendőrség sztrájkja váltotta ki, amely a Daily Mail napilap korabeli szavaival „a huligán elemek” hatalmába taszította a várost.
Korábban
Összecsapások országszerte
Mire a feszült helyzet lecsillapodott, ezer katona járta Liverpool utcáit, és a nagyobb tömegeket szuronyrohamokkal kergették szét.
600-nál is több embert tartóztattak le, és több mint 100 000 (mai áron számolva hétmillió) font kár keletkezett.
Az újságírók az erőszak középpontjában álló Scotland Roadot és környékét Ypres első világháborús csatateréhez hasonlították.
A liverpooli zavargások csupán egy fejezete voltak az 1919-es „vörös nyárnak”, amely Európa más részeihez és az Egyesült Államokhoz hasonlóan az addigi társadalmi rend felforgatásával fenyegetett, Magyarországon és Bajorországban pedig egy időre sikerrel is járt.
A skóciai Glasgowtól a dél-angliai Southamptonig, az írországi Corktól a birodalom fővárosáig, Londonig az utcán adtak hangot elégedetlenségüknek a munkások, leszerelt katonák, de még a rendőrök is.
A hatóságok a zavaros helyzetet nem a négy éven át húzódó világháború által okozott gazdasági gondok eredményének, és nem a leszerelés és a békeidőbeli rutin visszaállása lassúságának tudták be – az Oroszországot alig két évvel korábban hatalmába kerítő bolsevizmus árnyékát látták benne, amely ellen a brit vezetés ekkor már nagy erőkkel harcolt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
