2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

150 000 évvel korábban érkezhetett Európába a modern ember, mint eddig gondolták

2019. július 11. 18:48 MTI

A modern ember jóval korábban hagyta el Afrikát és 150 ezer évvel korábban érkezhetett Európába az eddig véltnél - állapították meg német és görög kutatók egy Görögországból származó koponya elemzése alapján.

koponyák
A görögországi Apidima-barlangból előkerült két koponyamaradvány, egy neandervölgyi (b) és egy modern emberé (j) (kép forrása: sciencenews.org)

A modern emberi koponya a Görögország déli részén lévő Apidima-barlangból került elő - közölték a Tübingeni és az Athéni Egyetem kutatói a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányukban.

A koponyát az 1970-es években találták egy barlangban, később az Athéni Egyetem múzeumában őrizték. Sérült részeit virtuálisan rekonstruálták és korát mintegy 210 ezer évben határozták meg.

Bizonyos jellemzői, például a kerek nyakszirt miatt a Homo sapiens egy korai formájaként azonosították. Így ez a valaha Afrikán kívül talált legrégebbi modern kori ember koponya - állapították meg. Az eddigi ismert, Európában talált Homo sapiens-leletek megközelítőleg 150 ezer évesek.

A tudósok abban megegyezésre jutottak, hogy az anatómiailag modern ember Afrikában fejlődött ki, és onnan terjedt el az egész világon. A most publikált kutatási eredmények viszont kimutatták, hogy az első elterjedési hullám jóval korábban zajlott, és földrajzilag szélesebb körű hatással bírt Európában, mint azt eddig hitték - mondta Katerina Harvati, a Tübingeni Egyetem paleoantropológusa.

Egy másik koponyát, amelyet szintén az Apidima-barlangban találtak, egy neandervölgyi maradványaként azonosítottak, elemzések szerint 170 ezer éves. A kutatók ebből arra következtettek, hogy a mai Görögország területén a középső pleisztocén földtörténeti korban csak a Homo sapiens egy korai populációja és később neandervölgyiek éltek.

A koponyaelemzések arra utalnak, hogy utóbbit később elnyomta az újonnan érkezett, anatómiailag modern ember. Faysal Bibi, a berlini Természettudományi Múzeum munkatársa szerint a kutatási eredmények illeszkednek az elmúlt évek felfedezéseinek sorába, amelyek által a Homo sapiens története mind régebbinek és összetettebbnek tűnik.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár