138 jobbágyát is halálra kínozhatta az „orosz vérgrófnő”, Darja Szaltikova
2020. január 28. 17:56 Múlt-kor
Korábban
Vonzódás az erőszakhoz
Szaltikova a források szerint – Báthoryhoz hasonlóan – főként a fiatal lányok bántalmazásában lelte kedvét. Volt olyan áldozata, aki halálakor mindössze 12 éves volt.
Az asszony a legválogatottabb „büntetéseket” eszelte ki a szerinte kihágásokat elkövető lányokra: volt, akit forró vízzel öntött le, de a palota legtöbb szobájában tartott egy-egy fadarabot is, kimondottan a szolgák veréséhez. Volt, akit megégetett, de a legapróbb hibákért is könnyen letaszította a lányokat a lépcsőn.
Szaltikova későbbi állítása szerint tettei mind jogos büntetések voltak, mert szolgái a gazdaság működését fenyegették alkalmatlanságukkal. Az a tény azonban, hogy szinte kizárólag a fiatal szolgálólányokra „utazott”, mást sugall.
A védtelen holopok nem költözhettek el uruk földjéről, és rendkívül korlátozott lehetőségeik voltak bármiféle jogorvoslatra.
A legtöbb, amit Szaltikova szolgái tehettek, az volt, hogy egymás között gúnynevekkel illették úrnőjüket – ezek közé tartozott a „parasztos” Szalticsiha megnevezés is. Ez Szaltikova népszerű nevévé vált a mai napig – olyannyira, hogy még Tolsztoj Háború és béke című művében is feltűnik.
Szaltikova nagy valószínűséggel igen boldogtalan volt özvegyként. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az egyetlen alkalom, amikor bosszúvágyát vele egy osztályba tartozókon próbálta meg kiélni.
Férje halálát követően egy Nyikolaj Tyutcsev nevű nemessel bonyolódott viszonyba, aki azonban 1762-ben elhagyta őt, és egy fiatalabb nemesasszonyt vett feleségül. Szaltikova dühében merényletet szervezett Tyutcsev és új hitvese ellen.
Az általa a robbantással megbízott jobbágyok azonban jobbnak látták figyelmeztetni a célszemélyeket, így azok a számos szolgálólánytól eltérően megmenekültek Szaltikova haragjától.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap