Vita folyik arról, milyen anyagból építsék újjá a Notre-Dame gerendázatát
2019. május 24. 11:58 MTI
A párizsi Notre-Dame gerendázatának fából történő újjáépítése lesz “valószínűleg a jó megoldás” – mondta csütörtökön egy nyilvános meghallgatáson Pascal Prunet, a székesegyház restaurálásával megbízott, történelmi műemlékekkel foglalkozó építészek egyike.
Korábban
“A fa felhasználása valószínűleg a jó megoldás. Egyebek mellett a rugalmassága miatt. Fát találni nem gond. Elsődlegesen minden arra enged következtetni, hogy fából újjáépíthető a gerendázat” – mondta az építész, aki örömmel szólt arról, hogy sikerült “tökéletes ismereteket” megőrizni az április 15-én leégett födémszerkezetről.
Más építészek szerint a fából történő újjáépítés túl sok ideig tartana, hogy nehéz tölgyfát találni és sokáig tart a kiszárítása, és hogy ez a választás erdőirtáshoz vezetne.
Az acél vagy a beton praktikusabb lenne – érveltek. Pascal Prunet, aki Philippe Villeneuve főépítész közeli munkatársai közé tartozik és aki a főépítészt képviselte a szenátusbeli meghallgatáson, felhívta a figyelmet az olyan sürgős problémákra, mint “a lángok, az ütések és a víz miatt deformálódott kövek, amelyek egyesek szerint 1170-ből származnak”.
Az építész emlékeztetett arra, hogy a kövek nehezednek: az idők során néha tetemesen nő a súlyuk és a külső rétegük is átalakul. “Nagy mennyiségű követ kell találni, és gyorsan támaszköveket kell keresni” – tette hozzá az építész, aki a Párizsi-medencében található kőbányák újbóli megnyitását javasolta, mondván, “minél közelebb, annál jobb”.
Az átlagosan 15 méter fesztávolságú, 50 centiméter széles boltívek szintén bonyolult megközelítést igényelnek. “A boltozat legkisebb megbillenése a leomlásukhoz vezethet” – tette hozzá. Ennek a törékenységnek köszönheti a Notre-Dame a kecsességét – mondta Pascal Prunet.
A leszerelt magas üvegablakokkal kapcsolatban az építész örömmel jegyezte meg, hogy a többségük nem sérült meg, bár restaurálásra szorul. További nehézséget okoznak az erősen gyúlékony ólomrészecskék, amelyek veszélyt jelentenek a munkások egészségére.
“Az ólomnak a tűz során történt lebomlása maga is elősegíthette a tüzet” – jegyezte meg. Az épület stabilizálásának időszaka hetekig, sőt hónapokig eltarthat. Csak ezután következik az állapotfelmérés időszaka, amikor fel lehet menni a boltívekre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Másfél évszázad után tért vissza Kínához Hongkong szigete tegnap
- Egyházi személyek is elmélyedhettek a mágiában a középkor során tegnap
- tegnap
- Kiváló hatalomtechnikus volt, de a túlerővel nem bírt Harold Godwinson tegnap
- Kezdetben megrémítette a nagyközönséget Wilhelm Conrad Röntgen fantasztikus találmánya tegnap
- Közös kincsünk lehet a Hold tegnap
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről tegnap
- Bűvös számot produkált a Nemzeti Múzeum elbűvölő kiállítása tegnap