Sorsgyötörte magyar anyák

Mi történt a szülinapomon?

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: január  •  Nap: 21
47 találat
[1]

917. január 21.

A kalandozó magyar sereg felgyújtja Bázelt

[2]

1188. január 21.

II. Henrik angol király élelmet kér III. Bélától a Magyarországon átvonuló keresztes hadak számára

II. (Plantagenet) Henrik angol király tájékoztatja III. Bélát, hogy II. Fülöp Ágost francia királlyal részt kíván venni a VIII. Gergely pápa által meghirdetett III. keresztes hadjáratban, s kéri, hogy hada biztonságos magyarországi átvonulása érdekében élelemről gondoskodjék. A magyar király támogatja tervét és ígéri kérése teljesítését. Az angol király halála (1189) azonban meghiúsítja a tervet: fia, I. Oroszlánszívű Richárd és a francia király nem a Magyarországon átvezető utat választja.

[3]

1249. január 21.

IV. Béla oklevelet ad az országbírónak

A kiállított oklevelet olvasva megismerhetjük Geregye nembeli Pál gazdag pályafutását. 1224-ben azzal hívta fel magára a figyelmet, amikor a Bélához hűtlen Boyzen és Domald testvéreket legyőzte. 1230-ban részt vett a halicsi hadjáratban. Az egyik ütközet során lovát megölték, és Pál élete is veszélyben forgott. Az osztrákok által elfoglalt Borostyánkő és Lánzsér várának ostromában sem kímélte magát. Az oklevél soraiból az is kiderül, hogy az osztrákok elrekesztették a Murát, hogy vize a gát hatására több falut ellepjen. Ezt akadályozta meg Pál, amikor megnyitotta a gátat. A tatárjárás idején neki jutott az a feladatat, hogy a mongolokat szorítsa vissza a Duna vonalán. Ezt egészen addig végre is hajtotta, amig a folyó be nem fagyott. A tatárok kivonulása után Erdélyben állította helyre a közbiztonságot, gyűjtötte össze a szétszóródott népességet. Részt vett a Lajta menti csatában (1246), ahol fogságba esett. Szerencsére vagyona révén kiválthatta magát.

[4]

1269. január 21.

A tihanyi apátság szárszói népei Jeromos apát hozzájárulásával harangozói szolgálatukat pénzjáradékra változtatják át

[5]

1272. január 21.

Sixtus esztergomi kanonok az országban levő udvarnokföldek felülvizsgálatában bíróként ítélkezik

[6]

1312. január 21.

A Kőszegiek szövetséget kötnek III. (Habsburg, Szép) Frigyes osztrák herceggel

[7]

1531. január 21.

I. Ferdinánd és I. János király megállapodnak

Visegrádon I. (Habsburg) Ferdinánd német-római császár és magyar király, valamint I. (Szapolyai) János magyar király megbízottjai - a Magyarország feletti uralomért folytatott harcukban - három hónapos fegyverszüneti megállapodást kötöttek (amelyet utóbb többször meghosszabbítottak). Ezzel Habsburg kézen maradt az ország nyugati és északi része, míg a keleti oldal Erdély központtal Szapolyaié lett. Az ország valójában 1526-ban szakadt ketté, amikor két királyt választottak, így 1531-ben állandósult az ország két részre szakadása.

[8]

1720. január 21.

A stockholmi béke lezárja a nagy északi háborút

Poroszország megszerzi Pomerániát a Peene-folyóig, és 2 millió tallért fizet érte. Dánia és Lengyelország a status quo alapján fejezi be háborút. A nyugat-európai ellentétektől és dinasztikus kötöttségektől függetlenül a XVII. század végén Európa északkeleti részén is ellentétek bontakoztak ki. Az északi háború kirobbanásához az utolsó lökést I. Péter orosz cár adta meg, aki 1689. IX. 12-től egyedül kormányoz, és fő törekvése, hogy Oroszországot szorosabban Európához kösse. Svédország birtokai, Karélia és Ingermanland azonban még mindig elzárja Oroszországot a Balti-tengertől. Mivel Svédországot belső válság gyengítette, I. Péter úgy gondolta, hogy eljött az alkalmas időpont a tengeri kijárat megszerzésére. XI. Károly svéd királynak azonban sikerült megszilárdítania a baltikumi svéd uralmat. A háború csak azután tört ki, hogy XII. Károly lépett a svéd trónra. Az abszolút hatalomra törekvő új uralkodó kormányzásának kezdetén szövetséget kötött a Holstein-Gottorp-házzal. Ez súlyos következményeket kiváltó lépésnek bizonyult: a svéd csapatok bevonulása Holsteinbe lengyel-dán-orosz szövetséget eredményezett. A szövetségesek 1700-ban támadtak Svédországra, mely azonban sikerrel védte határait a túlerővel szemben. A svéd seregek győzelme mély benyomást tett Európára és megnövelte a svéd király önbizalmát: XII. Károly ellentámadást készített elő Szászország-Lengyelország ellen. Szászországot a háború kirobbantása miatt akarta megbüntetni, Lengyelországot pedig svéd hűbéres függésbe akarta kényszeríteni, hogy megerősítse uralmát a Balti-tenger térségében. A harcokból azonban végül Lengyelország és Oroszország került ki győztesen. Az 1709. június 27-július 8-ig tartó Poltava melletti döntő ütközetben kivívott orosz győzelem megpecsételte a svéd csapatok sorsát. A dánok bevonultak Brémába és Verdenbe és további tengerparti területek elfoglalását tervezték. Amikor Hannover elfoglalta Verdent, Szászország-Lengyelország bejelentette igényét Pomerániára, a cár pedig ostrom alá vette Stralsundot és Stettint. Azt követően, hogy I. Frigyes porosz király 1713-ban meghalt, és Angliában Stuart Anna halála (1714. VIII. 1.) után a hannoveri választófejedelem lépett a trónra, Poroszország és Anglia aktívabb politikai tevékenységet kezdett. Oroszország, Poroszország és Hannover jóval erősebb szövetségével szemben a kiváló képességű XII. Károly svéd király is tehetetlen volt.

[9]

1743. január 21.

Megszületett John Fitch amerikai feltaláló

Az amerikai gőzhajós fuvarozás úttörője Windsor-ban látta meg a napvilágot. 1775-83 között harcolt a függetlenségi háborúban. Onnan visszatérve Penssylvaniában telepedett le, és - bár szakmája szerint órás volt - gőzhajó építésbe kezdett. Philadelphiai pénzügyi támogatással megépítette első, 14 méter hosszú gőzhajóját, amellyel 1787. augusztus 22-én sikeres utat tett a Delaware folyón. Ezután már nagyobb hajó építésébe kezdett, amely személy- és teherszállítására is alkalmas volt. A lapátkerekes vízi jármű rendszeresen közlekedett Philadelphia és Burlington között. 1791. augusztus 21-én hajójára megkapta az amerikai szabadalmat, majd ugyanabban az évben a franciát is. Újabb gőzhajóját egy vihar szétrombolta, s az óriási veszteség kedvét szegte támogatóinak. 1793-ban Franciaországba utazott, hogy felkeltse a francia kormány érdeklődését a gőzhajózás iránt. Erőfeszítései nem jártak sikerrel. Hazájába visszatérve depresszióba esett és néhány évvel később, 1798. július 2-án betegen halt meg. Halála után Robert Fulton szerzett hírnevet gőzhajójával.

[10]

1775. január 21.

Kivégzik a kozák Pugacsovot

A doni kozák Jemeljan Ivanovics Pugacsovot, aki magát III. Péter cárnak adta ki (1762. VI. 28/VII. 9.) és 1773 óta egy felkelés élén állt, Moszkvában kivégezték. A lázadás a kozákok között robbant ki, akik szabadságukat féltették. II. Katalin cárnő megkísérelte őket az orosz hadsereg kötelékébe szervezni és állandó laktanyákhoz kötni. Pugacsov a következőket mondotta követőinek: `Hasonlónak kell lennetek a sztyeppe vadállataihoz!` Pugacsov nagy támogatásra talált a parasztok, a jobbágyok és a városi alsó rétegek körében. A nomád sztyeppelakók is csatlakoztak a doni kozákokhoz, akik szabadságukért és a társadalmi elnyomás ellen harcoltak.

[11]

1793. január 21.

Franciaországban kivégzik XVI. Lajost

A lemondatott francia királyt, XVI. Lajost, akit a nemzeti konvent január 17-én 361: 360 szavazatarányban halálra ítélt, lefejezik. A halálos ítéletet Maximilien de Robespierre, a Hegypárt vezetője kérte. A kivégzést először 1792. X. 16-án indítványozzák. Miután a királyt az alkotmány szerint nem lehet felelősségre vonni, a girondisták csak hosszabb vita után egyeznek bele a bírósági eljárásba. A per 1792. XII. 11-én kezdődött. Azt vetették Lajos szemére, hogy a harmadik rend üléseit akadályozta, a Nemzetgyűlés vezetőjét, Mirabeau-t a saját oldalára állította, reakciós minisztériumot hozott létre, megpróbált megszökni, a külfölddel és a lázadó tartományokkal szemben tehetetlenül viselkedett, a hadsereget, a haditengerészetet, a gyarmatokat elhanyagolta és letartóztatásánál, augusztus 10-én, ellenállást tanúsított. Az ítéletről, melyet január 18-án hirdettek ki, több napon át szavaztak.

[12]

1813. január 21.

Megszületett John Charles Fremont amerikai felfedező

[13]

1823. január 21.

Megszületett Madách Imre drámaíró

Alsósztregován látta meg a napvilágot, családja még a XIII. században kapott nemességet. Nagyapja, Madách Gáspár ügyvéd, a Martinovics-per vádlottjainak védője. Apja vezető közéleti személyiség volt Nógrád megyében. Korán megözvegyült édesanyja egyedül nevelte gyermekeit. Madách Imre tanulmányait magánúton végezte. 1838-tól a pesti egyetem jogi karán tanult. 1842-ben ügyvédi vizsgát tett, majd megyei másodjegyző lett, de 1843-ban betegsége miatt lemondott tisztségéről. 1845-ben feleségül vette Fráter Erzsébetet. A szabadságharc bukása után Kossuth titkárának, Rimóczy Jánosnak a rejtegetése miatt börtönben volt (1852-53-ban), majd egy évig rendőri felügyelet alatt élt Pesten. Házassága megromlott, 1854-ben elvált, s ezután 1864. október 5-én bekövetkezett haláláig sztregovai birtokán elsősorban az irodalommal foglalkozott. 1861-ben visszatért a közéletbe: országgyűlési képviselő lett. 1862-ben, Az ember tragédiájának sikere után beválasztották a Kisfaludy Társaságba, 1863-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Katona József mellett őt tartják a XIX. század legnagyobb magyar drámaírójának. Írói pályáját versekkel kezdte. Jelentősek széles körű olvasottságról tanúskodó értekezései, cikkei. Kezdettől ösztönözte a nagy dráma megalkotása utáni becsvágy. A Commodus (1839) és a Nápolyi Endre (1842) történelmi témát dolgozott fel Gibbon és Fessler nyomán. A civilizátor (1859) `komédia Aristophanes modorában`, időszerű visszavágás Bach miniszter Blickjére. Az ember tragédiáját 1859-60-ban írta, és Arany János - főleg nyelvi és verselési - javításait figyelembe véve jelentette meg, mely már korában óriási népszerűségre tett szert. A műben az ember és az emberiség sorsára keresett magyarázatot, 15 színben Ádám és Éva alakja köré fonva a történelmet. A drámát száznál több alkalommal nyomtatták ki idegen nyelveken. Utolsó befejezett műve a Mózes (1860), melyben biblikus példázatban keresett választ a szabadságharc bukását követő időszak kérdéseire.

[14]

1824. január 21.

Megszületik Thomas Jonathan (’Stonewall’) Jackson, (amerikai) a Konföderáció a lázadó déli államok híres tábornoka

[15]

1826. január 21.

Megszületett Lippert József építész

Lippert Gutenstein-ben született. Tanulmányait Bécsben végezte, utána Franciaországban és Olaszországban járt tanulmányúton. Részt vett a bécsi Szent István templom, és az olmützi dóm restaurálásában. 1864-től Esztergomban primási főépítész volt. Magyarországi alkotásai: az esztergomi bazilika előcsarnoka, a Szent István kápolna, az esztergomi prímási palota, a drégelyi Szondy-kápolna. Belső terek, berendezési tárgyak és kegyszerek tervezésével is foglalkozott. Nagy érdemeket szerzett az esztergomi hercegprimási képtár és metszetgyűjtemény létrehozásában. Aradon halt meg 1902. augusztus 15-én.

[16]

1831. január 21.

Meghal Ludwig Achim von Arnim

Wiepersdorf-ban meghal Ludwig Achim von Arnim német író, regényíró, népdalgyűjtő. Az ún. heidelbergi romantika képviselőjeként és a népdalgyűjtési munka eszmei irányítójaként nagy szerepet játszott a német nemzeti öntudat ébresztésében. Műveiben, elsősorban a befejezetlen Koronaőrök című regényében, a parasztság és a nemesség érdekegységét hirdette, s a középkori német birodalom újrateremtésétől várta a nemzeti felemelkedést.

[17]

1849. január 21.

Bem vereséget szenved Nagyszebennél

Január közepén Bem Dél-Erdélybe indította csapatait, de 21-én súlyos vereséget szenvedett Nagyszebennél. Az ezt követő kéthetes visszavonulásban egyik kudarc a másik után érte. A bánsági hadtest parancsnoka, Damjanich János egy hadosztálynyi erősítést küldött Bemnek. Ennek birtokában Bem Piskinél megállította Puchner csapatait. Ezután bámulatos gyorsasággal Észak-Erdélyben termett, kiszorította onnan az ismét betört császáriakat. Majd délnek fordulva elfoglalta Nagyszebent a cs. kir. alakulatokat február eleje óta támogató orosz csapatoktól. március végér egész Erdélyt megtisztította az osztrák és az orosz erőktől. Csak a gyulafehérvári erőd maradt a császáriak, az Érchegység pedig a román felkelők kezén.

[18]

1851. január 21.

Meghal a német népies opera egyik jelentős képviselője

Berlinben meghal Gustav Albert Lortzing német zeneszerző. Fiatalon kezdett komponálni, gyerekszínészként fel is lépett. Berlinben tanult, majd 1824-ben Kölnben írta első kis operáját. 1826-tól a detmoldi Hoftheaterben színészként szerzett hírnevet. Az 1820-as években színész és énekes volt, csakhamar elismert operakarmester és rendező lett. Első sikeres zenés darabját, A lengyel és gyermekét 1832-ben mutatták be. 1833-34-ben színész és tenor buffo volt a lipcsei Stadttheaterben. A két gyalogos katona című vígoperája országos hírt szerzett számára, a Nagy Péterről szóló Cár és ács 1837-es lipcsei premieren ő énekelte Ivanov ács szerepét. A darab 1839-es berlini sikerével pályája tetőpontra hágott. 1842-ben szerezte legeredetibb operáját, A vadorzót. 1845-ben írta az Undine című romantikus varázsoperát, 1846-ban A fegyverkovácsot, amely kitörő sikert aratott Bécsben, ahol két évig a Theater an der Wien karmestere volt, majd visszatért Lipcsébe. Utolsó éveiben súlyos nélkülözések közt élt, népes családja csak halála után jutott a műveiből befolyó jövedelmekhez. Nem volt reformátor, igyekezett a közönség igényeit a legjobban kielégíteni, egyenes jelleme miatt mégis sok konfliktusa támadt a divatos irányzattal. Szövegeit maga írta, német vagy francia meséket alkalmazott színpadra. Műveit a színpadi mesterség ismeretében szerkesztette, de míg Wagnernél ez csak segédeszköz volt a magasabb költőiség szolgálatában, Lortzing művészetében döntő a színházi rutin. Legnagyobb érdeme, hogy - Weber és a francia opéra comique nyomán - a német romantikus operát és a népszerű vígoperát felemelte a népszínmű, a mesejáték szintjéről.

[19]

1872. január 21.

Az 1848-as párt értekezletet tart Pesten

Az értekezleten elfogadott program követeli az általános, titkos választójog bevezetését, a főrendiház eltörlését, a nemzetiségek egyenjogúsítását, ingyenes közoktatást, vallásszabadságot és a `kiegyezési törvények alkotmányos úton történő eltörlését`, azaz önálló magyar külügy és hadügy megteremtését, valamint azt, hogy csak az uralkodó személyének azonossága kösse össze Magyarországot az osztrák tartományokkal.

[20]

1875. január 21.

Franciaországban kikiáltják a III. Köztársaságot

Franciaországban minimális (1 fős) többséggel kikiáltják a III. Köztársaságot. Első elnöke Marie Edme Patrice Maurice de MacMahon marsall, Magenta hercege lesz. A francia nemzetgyűlés konzervatív monarchista beállítottságú többsége már 1873. V. 24-én elnökké választotta, a monarchia restaurálásának feladatát bízva rá. MacMahon, aki a forradalmi kommün felkelését 1871-ben brutálisan leverte, megfelelőnek látszott a feladatra. Mivel azonban Henri Charles Ferdinand Marie Dieudonnée von Chambord gróf, a Bourbonok utolsó trónkövetelője (X. Károly unokája) megtagadta a trikolór elismerését és a monarchista párton belül sem volt egység Franciaország jövőjét illetően, MacMahon kudarcot vallott. Franciaország köztársaság lett. Mindazonáltal az alkotmány igen széles jogkört biztosít az elnöknek. A törvényhozó hatalom a képviselőházból, melynek tagjait az általános választójog alapján választják, és a szenátusból áll. Ez a nemzetgyűlés választja a köztársaság elnökét (a végrehajtó hatalom legfőbb irányítóját) 7 évre. Ezenkívül a nemzetgyűlés ellenőrzi a minisztériumokat és hatásköre kiterjed az alkotmány megváltoztatására is. Mivel a nemzetgyűlésen belül nem alakultak ki egyértelmű programmal rendelkező pártok, a többség gyakran változik, ami instabillá teszi a kormányok helyzetét. A III. Köztársaság külföldön egyértelmű tekintélynek örvend.

[21]

1886. január 21.

Megszületett a magyar gyógyszeripar megteremtője

Wolf Emil Budapesten született. Vegyészmérnöki oklevelének megszerzése után németországi gyárakban és Richter Gedeon gyárában dolgozott. 1910-ben Kereszty György vegyészmérnökkel megalapította az Alka Vegyészeti Gyárat, amelyet banktőke bevonásával két év múlva részvénytársasággá alakított át. 1913-ban a vállalat felvette a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára nevet. Richter Gedeon mellett az ő nevéhez fűződött az önálló magyar gyógyszeripar megteremtése. A Chinoin neve több száz gyógyszerspecialitásával, - készítményével mind belföldön, mind külföldön ismertté vált.

[22]

1893. január 21.

Engelmann Pál radikális szociáldemokrata csoportja A Munkás és Der Arbeiter címmel lapot indít

[23]

1901. január 21.

Meghal Elisha Gray amerikai feltaláló

[24]

1905. január 21.

Megszületett Christian Dior francia divatdiktátor

[25]

1906. január 21.

Goluchowski közös külügyminiszter felkéri Fejérváry Géza miniszterelnököt, hogy rendeljen el tilalmat a szerbiai állatbehozatalra

[26]

1911. január 21.

Megrendezik az első Monte Carlo rallyt, amelyen hét nappal később a francia Henri Rougier diadalmaskodik

[27]

1916. január 21.

Az Osztrák – Magyar Monarchiában az eddigi 50 évről 55 évre emelik fel a hadkötelezettség korhatárát

[28]

1916. január 21.

50 évről 55-re emelték fel a Monarchia egész területén a hadkötelezettség korhatárát

Az uralkodói parancs a háború kitörésekor a monarchia egész területén 19-42 évben határozta meg a hadkötelezettséget. Ezzel szemben a korábbi magyar törvény (az 1912. évi XXX. törvénycikk) a 18-50 év közötti férfiak számára írta elő a bevonulási kötelezettséget. Az 50 évig terjedő hadkötelezettséget 1915 áprilisában, Ausztriában is bevezették. 1916. január 21-én 50 évről 55-re emelték fel a Monarchia egész területén a korhatárt. A Monarchia hadseregének létszáma a háború alatt 4-5 millió között mozgott, ebből 2-3 millió katona tartózkodott egyszerre a frontokon. Kilencmillióra tehető azoknak a száma, akik a háború során fegyvert fogtak. Ebből 1,1 millió katona meghalt, 3,6 millió megsebesült. A történelmi Magyarország területéről kb. 3,4 millióan vettek részt az első világháborúban. Ebből több mint félmillió elesett, 833 ezer fogságba esett, másfél millió megsebesült.

[29]

1919. január 21.

Sinn Féin tagok kikiáltják az Ír Köztársaságot

Megválasztják elnöküknek Éamon de Valerát és minisztereiket. Eközben az Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA megkezdi támadásait a brit hatóságok ellen.

[30]

1920. január 21.

Szamuely Lászlót halálra ítélik

A Budapesti Büntető Törvényszék ítéletet hirdet Szamuely László és társai, a Kommunisták Magyarországi Pártja szervezőinek perében. Szamuelyt és még két vádlottat halálra ítélik. Jan. 28 . az ítéletet végrehajtják.


A békeküldöttség ülése Huszár miniszterelnök és Horthy fővezér részvételével. A békefeltételeket elfogadhatatlannak nyilvánítja, s az észrevételek kidolgozásához a 15 napos határidő meghosszabbítását kéri.

[31]

1924. január 21.

Megszületett Benny Hill angol komikus

[32]

1924. január 21.

53 esztendős korában meghal Lenin

Vlagyimir Iljics Lenin, az 53 esztendős korában elhunyt orosz forradalmár egész életében a forradalomért harcolt Az októberi események után (1917. X. 24-25/XI. 6-7.) megvédi az oroszországi fiatal kommunista-bolsevik köztársaságot a külső és a belső ellenállással szemben. Lenin rövid ideig ügyvédként működött Szentpétervárott. Politikai agitáció kifejtése miatt 1897-től 1900-ig Szibériába száműzik. Ezt követően, rövid megszakítással 1917-ig Nyugat-Európában élt, emigrációban. Kidolgozta a hivatásos forradalmárokból álló káderpárt koncepcióját, s az első világháborút a kapitalizmus végső szakaszának tekintette. 1922-1923-ban írt politikai végrendeletében Sztálin visszahívását sürgette.

[33]

1926. január 21.

Meghal Camillo Golgi Nobel-díjas olasz orvos

A padovai egyetemen folytatott tanulmányai után, 1872-ben az abbiategrassói Krónikus Betegek Kórházának tiszti főorvosa volt. 1873-ban itt fedezte fel a neuronok sejtfestési eljárását. 1875-től a paviai egyetem rendkívüli anatómia- és szövettanprofesszora, majd 1881-1918 között az általános kórtani tanszék tanszékvezető patológiai anatómiaprofesszora volt. A modern neurohisztológiai technika egyik megteremtőjeként tartják számon. Kutatásai során főleg a sejtek és a szövetek vizsgálatával foglalkozott. Az általa kidolgozott festési eljárással kimutatta a később róla elnevezett Golgi-sejteket. Jelentős eredményeket ért el az agyszövet kutatása terén, élete fő művét is az idegrendszer központi szerveinek szövettanáról írta. Az ingerület terjedésével kapcsolatban a kontinuitás elvét vallotta, ezt hirdette a sienai és padovai egyetemi katedrájáról is. Az orvostudományi Nobel-díjat 1906-ban kapta - megosztva Ramón y Cajal-lal - `az idegrendszer felépítésével kapcsolatos munkásságának elismeréséül`.

[34]

1935. január 21.

Megkezdődik Rákosi második pere

Rákosi Mátyást 1926-ban az illegális KMP szervezése címén 8 és félévi fegyházzal sújtották. A büntetés 1934. április 24-én letelt. Rákosit azonban nem engedték szabadon, hanem a Tanácsköztársaság idején kifejtett népbiztosi tevékenysége ürügyén ismét bíróság elé állították. 1935. január 21.-február 4. között zajlott le a nemzetközileg is nagy feltűnést keltett újabb per. Rákosit február 8-án életfogytiglani fegyházra ítélték.

[35]

1936. január 21.

A Nemzeti Egység Pártja évnyitó értekezletet tart

Bejelentik, hogy Gömbös miniszterelnök és kozma Miklós belügyminiszter ellentétei elsimultak. A párt vezére: Gömbös Gyula; elnöke: Ivády Béla, főtitkára Marton Béla.

[36]

1937. január 21.

A budapesti jugoszláv követ Milan Stojadinovic miniszterelnök nevében a készülő jugoszláv – bolgár – török barátsági szerződéshez hasonló egyezmény megkötésére tesz javaslatot a magyar kormánynak

[37]

1939. január 21.

A budapesti Vígszínház bemutatja Hunyadi Sándor Havasi napsütés című színdarabját

[38]

1941. január 21.

Közvetlen távíróforgalom létesül Magyarország és a Szovjetunió között

[39]

1941. január 21.

Megszületett Placido Domingo spanyol operaénekes, tenorista

[40]

1941. január 21.

A háborús helyzetre hivatkozva betiltják Nagy-Britanniában a baloldali kommunista lapot, a Daily Workert.

[41]

1942. január 21.

A belügyminiszter a növekvő drágaság miatt az öregségi és rokkantsági járadékokat 15 %-kal, a járadékpótlékot 30 %-kal emeli

[42]

1945. január 21.

Megalakul a Tildy Zoltán vezette Budapesti Nemzeti Bizottság

Ideiglenes Nemzeti Kormány január 4-i rendeltével a nemzeti bizottságokra bízta az önkormányzatok és a közigazgatás újjászervezését. Ennek eredményeként az új törvényhatósági bizottságokban és képviselőtestületekben minden demokratikus párt és a szakszervezet is képviselethez jutott. A nemzeti bizottságok, mint az MNFF helyi szervei alakultak meg, hatáskörük kezdetben átfogta az egész államigazgatást: a nemzeti bizottságok nem alakultak át helyi törvényhatósággá, hanem társadalmi szervekként igyekeztek ellenőrizni a közigazgatást. A Budapesti Nemzeti Bizottság 1945. január 21-én alakult Tildy Zoltán elnökletével. A nemzeti bizottságok a későbbiekben sem váltak az új államszervezet részévé.

[43]

1950. január 21.

Meghal George Orwell brit író

[44]

1954. január 21.

Az USA-ban vízrebocsátják az első atommeghajtású tengeralattjárót a Nautilust.

[45]

1959. január 21.

Meghal Cecil B De Mille, amerikai filmrendező

[46]

1960. január 21.

Biztonsági egyezményt írnak alá az USA és Japán között

Alig tizenöt évvel a második világháború befejezése után az Egyesült Államok és Japán, az egykor ellenségesen egymással szemben álló hatalmak egyezményt kötnek. Ama jog fejében, hogy japánban csapatokat állomásoztasson, és légi támaszpontokat építsen, az Egyesült Államok vállalja, hogy katonai segítséget nyújt támadás esetén.

[47]

1976. január 21.

Megindítják az első Concorde járatokat Párizs és Rio de Janeiro között

Az Air France és a British Airways közös vállalkozásában működő szuperszonikus utasszállító repülőgép, a Concorde 1976. január 21-én tette meg első útját Párizs és Rio de Janeiro között. A technikai csodának számító gépekből összesen 16 készült el, de gazdaságtalanságuk miatt 1995-ben már csak 13 volt használatban: hetet az angol, hatot a francia vállalat üzemeltetett. 1995. augusztus 15-16-án a - hangsebességnél kétszer gyorsabban repülő - Concorde világrekordot állított fel: 32 óra és 15 perc alatt kerülte meg a Földet, összesen 40 ezer kilométert repült és közben hatszor szállt le. Nyugat-keleti irányban (New Yorkból Párizsba) addig 36 óra 8 perc volt a csúcs, míg keletről nyugatra (Lisszabonból Lisszabonba) 1992-ben 32 óra 49 perc kellett a Föld megkerüléséhez. A Conconde-ok legnagyobb balesete 2000. július 25-én Párizsban következett be, amikor az Air France gépe a felszállás után nemsokkal kigyulladt, lezuhant, s összesen 113 ember meghalt. Ezt követően a francia légitársaság 2003. május 31-én, 27 év szolgálat után `nyugállományba` küldte 5 gépből álló Concorde-flottáját. Nemzetközi forgalomban aznap tette meg utolsó útját New Yorkból Párizsba. Az utolsó Concorde-gép, a Fox Charlie becenevű 2003. június 27-én tette meg búcsúrepülését Párizs és Toulouse között. A öt gép múzeumba került. Két gépet külföldre ajándékoztak (a washingtoni Smithsonian Intézet légi és űrhajózási múzeumába, s a németországi Sisheimben lévő Technik Museum Speyer kiállítócsarnokába kerültek), egy gépet az Airbus-csoport toulouse-i központjában, egyet a párizsi Le Bourget-i repülőmúzeumban, egyet pedig a Roissy-Charles-de-Gaulle légikikötőben állítanak ki. A British Airways 2003. október 24-én szüntette be a Concordok útját. Ezzel a világ egyetlen szuperszonikus utasszállító repülőgépe befejezte a menetrendszerű közlekedést.