Az arab uralom idején is sok disznóhúst fogyasztottak Szicília lakói

Szicília már a 7. századtól a mór hódítók látókörébe került, a sziget mégis egészen a IX. századig bizánci kézen maradt. A muszlimok hatalomátvételét végül nem lehetett megakadályozni, 831-től 1091-ig birtokolták a sziget feletti uralmat.

Érkezésük azonban nem járt együtt a sziget kultúrájának pusztulásával. Palermo – Córdoba és Bizánc mellett – Dél-Európa egyik leggyorsabban fejlődő, virágzó városává növekedett. A város nem csak stratégiai megfontolásokból kapott kitüntetett szerepet: az emirátus kulturális központjává vált. 

A palermóiak jó követői voltak a muszlim étrendnek. Meglepő, de a tenger gyümölcseinek fogyasztásáról szinte egyáltalán nem maradtak fent adatok, viszont egyéb tradícionális, keleties ízvilágú ételek – kecskéből, birkából, esetleg szárnyasból – felszolgálásra kerültek a helyiek asztalán.

Egy nemzetközi kutatócsoport nemrég 134 darab, a 9. és a 12. század közötti időszakból származó főzőedényen található ételmaradványokat elemezte. Az edények közül 83 darab Palermóból, mig 51 a szigeten beljebb fekvő Casale San Pietróból származott. A kutatók megállapították, hogy az étrendet erősen befolyásolta az, hogy az ember a szigeten belül hol lakott.

„A kerámiákon megmaradt ételmaradványok által most először nyertünk betekintést a középkori muszlim Szicília étrendjébe” – közölte Jasmine Lundy, a Yorki Egyetem kutatója a kollégáival közösen kiadott nyilatkozatban.

A Palermóban fogyasztott fogások jelentős része egyezést mutat az arab szakácskönyvek vívmányaival, ezzel egyidőben a „zöld forradalom” mégis radikálisan megváltoztatta az elsősorban húsra épülő étkezési szokásokat. A sós elegyedett az édessel, vagy alkalmanként a savanyúval, egyre nagyobb szerepet kaptak a gyümölcsök, zöldségek és a fűszerek is – legyen szó akár egy kellemes mártásról, gyümölcsléről vagy csak nyers fogyasztásukról.

A teljesség igénye nélkül már az alábbi felsorolás is árulkodik a konyha színességéről: spenót, padlizsán, articsóka, répa, káposzta, karfiol, hagyma, fokhagyma, póréhagyma. Ezek az alapanyagok mind az iszlám hódítással váltak a mediterrán konyha meghatározó részévé. A húsok mellé gyakran köretként is fogyasztottak citrusféléket, almát, alkalmanként gránátalmát. 

Halakra és egyéb tengeri ínyencségekre utaló nyomokat Szícilia szárazföldi, tengerektől messzebb eső területein sem találtak a régészek. Annál inkább meglepő felfedezés, hogy a kilométerekkel arrébb virágzó iszlám kultúra büntető keze nem ért el a sziget belsejében gyakran disznót fogyasztó őslakosságig. 

Míg Palermo multikulturális városa nagyrészt átvette és követte a muszlim példákat, a régészeti forrásanyag tanúsága szerint – márpedig a gyomor nem hazudik – a fővárostól kissé távolabb élő népesség egészen más étrendet követett.

Magyarázatként nem elsősorban valamilyen lázadást kell keresnünk: mások voltak a sziget belsejének, illetve fejlettebb, tengerparti szakaszainak adottságai. Ennek fényében nem meglepő, hogy a disznóhús mellett gyakran fogyasztottak tejterméket és szőlőt is a sziget belsejének lakói. 

A disznóhús fogyasztását nem, a palermóiak életét viszont befolyásolta, hogy a sziget muszlim történelme a 11. század végén, a normannok hóditásával lezárult. A vegyes kultúrájú és etnikumú sziget új uralkodója II. Roger lett, de a lakosság egy része maradt: a város nem csak a muszlimok, hanem a zsidók és a bizánciak otthonául is szolgált.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel