Veszedelmes lett volna Buda helyett Bécs felé indulni 1849 tavaszán
2023. április 27. 09:05 Csernus Szilveszter
Hatvan-Tápióbicske-Isaszeg, illetve Nagysalló és Komárom neveinek hallatán a magyar hadtörténelem egyik, ha nem a legdicsőségesebb fejezete jut mindannyiunk eszébe. A történelemtanításban kiemelt helyet foglal el a szabadságharc 1849. március végétől május 21-ig terjedő időszaka, nem véletlenül: az osztrák császári erők által 1848/49 telére Kelet-Magyarországra szorított honvédsereg a Tisza-vonal mögül kitörve két olyan offenzívát vitt véghez, ami a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira kívánkozik. Bár az osztrák főerők megsemmisítése nem sikerült, a „dicsőséges tavaszi hadjárat” révén Buda és Pest mellett az ország 90%-a felszabadult, és visszakerült a magyar kormány kezére. Lássuk, hogyan sikerült a magyar seregnek a túlerő ellenében győzelemre vinni – ha csak ideiglenesen is – a szabadságharc ügyét.
Az isaszegi csata Than Mór festményén
Korábban
A kitörés előtt
1848-1849 telét átvészelve igencsak szorult helyzetben volt a forradalmi Magyarország. Mire kitavaszodott, a fegyveres harc a bécsi udvarral immár fél éve, a délvidéki polgárháborút is hozzászámítva több mint nyolc hónapja zajlott.
A császári erők magyarországi fővezére, Alfred zu Windisch-Grätz december-januári támadását és a magyar visszavonulást követően a Tiszántúlnak kellett a háború minden terhét viselnie. Ez, annak ellenére, hogy Bem József mindvégig zseniális taktikusként tartotta sakkban az Erdélyből kitörni szándékozó ellenséges erőket, hosszabb távon tarthatatlan volt, a magyar kormányzat támadásra kényszerült.
A készülődő offenzívát segítette, hogy március 12-re kiújultak a harcok Itáliában, ami ismét lekötötte a császári erőket. Joseph Radetzkynek köszönhetően azonban a 23-i novarai csata császári győzelemmel végződött, így Bécs ismét a Kárpát-medence felé koncentrálhatta erőit. Március 18-án Windisch-Grätz tiszai áttörési terveit egy cibakházi magyar átkelés hiúsította meg, ám azt ekkor még nem sikerült kiaknázni.
A magyarországi hadak főparancsnokságát a beteg Vetter Antaltól március 30-án vette át Görgey Artúr, akinek nevét a tavaszi hadjárat tette igazán ismertté. A hadjárat alapjait Kossuth Lajos jelenlétében tárgyalták meg Egerben. A szakirodalom általában Klapka György és Görgey, mások Henryk Dembinski vagy Vetter Antal érdemének tartják a haditervek kidolgozását. Egy biztos: az 1848–1849-es önvédelmi háború és szabadságharc nem szűkölködött a katonai lángelmékben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor történelmi magazin
- Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
- Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
- Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
- A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
- Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
