Varázserejű papnő vagy ügyes vállalkozó: ki volt Marie Laveau, New Orleans híres vudukirálynője?

A csodás szépségű fekete papnő elképesztő hatalommal bírt közösségében, mágikus képességeinek híre pedig olyan széles körben elterjedt, hogy sírját a mai napig felkeresik, hogy áldozatokat hagyjanak apró szívességekért cserébe. A vudu fontos tényezője New Orleans történetének, valódi gyakorlata azonban gyökeresen különbözik a populáris kultúrában elterjedt ábrázolásokkal. Habár a zombik és a vudubabák valóban részét képezik a hitnek, igazából a rabszolgák által a térségbe hozott nyugat-afrikai vallások, a szintén általuk felvett kereszténység, és a mindebbe beleolvadó indián hagyományok egyvelegének tekinthető. Ahogy maga a vudu, úgy Marie Laveau esetében is nagyban különbözik az elterjedt képtől a valóság.

1801-ben született Marguerite Henry felszabadított rabszolga és Charles Laveaux mulatt üzletember gyermekeként, családja első szabadnak született tagjaként. Dédanyja 1743-ban érkezett New Orleansba rabszolgaként Nyugat-Afrikából, nagyanyját, Catherine-t pedig egy sikeres üzletasszonyként tevékenykedő fekete nő, Francoise Pomet vásárolta meg. A szabad feketék rabszolgatartása egyáltalán nem volt ritka jelenség: annak ellenére, hogy a fekete közösség fontos alakjaként és karitatív tevékenységéről is széles körben ismert volt, maga Laveau is több rabszolgával rendelkezett. Catherine végül ki tudta váltani szabadságát, és felépítette saját kis otthonát, ahonnan kiindulva unokája híressé vált.

1819-ben Laveau feleségül ment a Haitiról menekült mulatt Jacques Paris-hoz, aki azonban 1820-ban elhunyt. Két lányuk, Felicite és Angele röviddel ezután eltűnnek a feljegyzésekből. Laveau életében ezután 30 éven keresztül volt jelen nemesi hátterű fehér szeretője, Christophe Dominick Duminy de Glapion (a louisianai törvények ekkoriban tiltották a fehérek és feketék házasságát, így az ilyen házasság nélküli kapcsolatok gyakoriak voltak).

Laveau hívő katolikus volt egész életében – számára a vudu nem volt összeegyeztethetetlen a kereszténységgel. Házának előszobájában oltárok voltak gyertyákkal, szentképekkel és áldozatokkal, hetente pedig rituálékat tartott, melyek résztvevői (feketék és fehérek egyaránt) fehérbe öltözve kántáltak és áldozatokat hagytak a szellemek számára (főként szeszes italok és étel formájában). Laveau emellett egyéni kliensekkel is foglalkozott, akiknek tanácsot adott az élet minden területén, a peres ügyektől a csábításig. A New York Times-ban megjelent halálhíre szerint „ügyvédek, honatyák, ültetvényesek és kereskedők mind eljöttek leróni tiszteletüket.”

Habár az emberek bőrszínre való tekintet nélkül látogatták Laveaut és részt vettek szertartásain, a fehér közösség egésze sosem fogadta el legitim vallásként a vudut – részben emiatt kapcsolják össze sokan napjainkban is az okkultizmussal. A rasszizmus mellett az újságok szenzációhajhászása vezetett ahhoz, hogy Laveau rituáléit okkult „részeges orgiákként” írták le, és sokáig így is éltek a szélesebb köztudatban.

Marie Laveau erős személyisége, jótékony tevékenysége, valamint a színpadiasság iránti természetes érzeke kombinációjának köszönhetően emelkedett fontos pozíciójába New Orleansban. Sárgalázban szenvedő betegeket ápolt, szabad színes bőrű nők óvadékát fizette ki, és elítélt rabokat látogatott meg utolsó óráikban, hogy együtt imádkozzanak. 1881-es halála után legendája egyre szélesebb körben terjedt el – sokan halála után is látni vélték (ebben szerepet játszhatott, hogy egyik lánya átvette helyét, és folytatta tevékenységét).

Akár valódi mágikus erők felett parancsoló papnő, akár az emberek által vágyott színpadiassághoz jól értő vállalkozó volt csupán, Marie Laveau kétségtelenül rendkívüli alak – egy fekete nő, aki óriási befolyással bírt az Egyesült Államok déli részén a rabszolgatartás korában. Felemelkedése egészen biztosan nem lett volna lehetséges máshol, mint New Orleansban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma