Hogyan kerültek arcok és aktok a papírpénzekre?

Magyar módi

A magyar, pontosabban eleinte osztrák–magyar papírpénzeken a szöveg mellett sokáig csak a kétfejű sasos címer és néhány grafikai díszítőelem volt látható. 1841-ben, a privilegirte oesterreichische National-Bank (kiváltságos Osztrák Nemzeti Bank, a mai osztrák jegybank elődje) 1841-es bankjegysorozatán bukkant fel először egy Ausztriát jelképező női portré. A következő évtizedekben további allegorikus – jellemzően női – alakok is megjelentek a pénzeken. Az első felismerhető valódi személy, Ferenc József császár az 1881-től kibocsátott osztrák–magyar államjegyeken volt látható, profilból, fején babérkoszorúval. A császár mellett női alakok is megjelentek, akik élő, de ma már nem ismert modellek alapján készültek.

1884-es osztrák–magyar 50 forintos

Ebben a gyakorlatban változás csak az első világháború után, az Osztrák–Magyar Bank felszámolásával és ennek magyar jogutódja, a Magyar Királyi Állami Jegyintézet létrejöttével következett be. Az 1921 közepétől nyomtatott és forgalomba hozott magyar államjegyek nagyobb címletein (50 koronától felfelé) magyar fejedelmek és királyok: II. Rákóczi Ferenc, Hunyadi Mátyás, Árpád, Szent István, Szent László, valamint Hunnia allegóriája és Szűz Mária (mint „Patrona Hungariae”) kaptak helyet. A korona helyett 1927-ben kibocsátott pengőn az első években szintén történelmi alakok jelentek meg: Helbing Ferenc, a sorozat tervezője Széchenyi Istvánt, Deák Ferencet, Kossuth Lajost, illetve visszatérőként Rákóczit és Mátyás királyt szerepeltette a bankjegyeken.

A 30-as évektől a Horváth Endre tervezte bankókon népművészeti motívumok mellett már magyar, elsősorban palócföldi modellek képe jelent meg. A második világháború utáni, úgynevezett hiperinflációs sorozatban a Magyar Nemzeti Bank egyre sűrűbben bocsátott ki új, magasabb címletű papírpénzeket (eleinte kéthavonta, aztán havonta, hetente, 1946 júliusában pedig már néhány naponta). Ezek a pengőbankjegyek címletük mellett leginkább színükben különböztek egymástól, előoldalukon öt arckép ismétlődött: két ismeretlen női modell, Kossuth Lajos, valamint Lendvay Lúcia és Rudas Valéria modellek másai. Érthető módon a kibocsátás tempója nem tette lehetővé új portrék készítését a mind sűrűbben cserélt nyomólemezekhez.

Ezerkoronás Szent István képével, 1920

A használhatatlanságig inflálódott pengőt 1946 augusztusában a forint váltotta, az első bankjegysorozatban 10-es és 100-as címletekkel. Mindkettőhöz a pénzjegynyomda személyzete szolgáltatta a modellt: a tízesen Pfeffer Mihály, a nyomda gépmestere, a százason pedig egy másik dolgozó, Tőkés Jánosné Várszegi Gizella arcát örökítették meg. A háború utáni viszonyok okán gyenge minőségű sorozatot 1947-től kezdve cserélték újra. Az 1983-ig kibocsátott forintbankjegyek hátlapján jellemzően magyar festmények, előlapján pedig Petőfi Sándor (10 Ft), Dózsa György (20 Ft), Kossuth Lajos (100 Ft), II. Rákóczi Ferenc (50 Ft, forgalomban 1953-tól), illetve Ady Endre (500 Ft, 1970) és Bartók Béla (1000 Ft, 1983) voltak láthatóak.

A valaha nyomtatott legnagyobb címletű pengő: egymilliárd billió (forgalomba nem került)

A rendszerváltozás után ezekhez csatlakozott a Széchenyi István képével ellátott 5000 forintos (1991), illetve egyes korábbi címletek a Kádár-címer helyett a koronás kiscímerrel ellátott változatai (100, 500, 1000 forintosok). 1997-ben a Magyar Nemzeti Bank a teljes sorozat lecserélése mellett döntött; Széchenyi és az örökzöld Rákóczi megmaradt az új sorozat bankjegyein is, melléjük visszatért Szent István, Hunyadi Mátyás és Deák Ferenc, új szereplőként pedig Károly Róbert és Bethlen Gábor érkezett.

1. A krőzusi kezdetek
2. Magyar módi
3. Arcok és trendek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”