Valois Henrik inkább a francia trónt választotta a lengyel helyett

Jagelló Anna portréja 1586-ból. 10 év házasság és 10 év özvegyi lét után 1596-ban halt meg.

Üldözőbe vették, de Henrik gyorsabb volt, a határt Harmęż mellett lépte át. A hídról még látta az őt követő katonákat és hallotta vezetőjük kiáltását: „Felséges úr, miért menekülsz?”

Valois Henrik, II. Henrik francia király legfiatalabb gyermeke volt, apja trónjára nem, de a lengyel korona megszerzésére esélye nyílt 1573-ban. Azonban mikor bátyja halála után felcsillant a remény, hogy francia király lehet, nem habozott, megszökött új országából.

Henrik, az ambiciózus herceg

Valois Henriknek oka volt a sietségre. Bátyja, IX. Károly francia király május 30-án meghalt, öccsének pedig esélyes volt, hogy a helyére lépjen. Bár édesanyja, Medici Katalin mindent megtett, hogy fiából lengyel király legyen, a francia trón sokkal vonzóbb volt számára. Fiatal hercegként az angol koronáról is álmodozott, de I. Erzsébet királynő visszautasította házassági ajánlatát. Henrik nagy lelkesedéssel csatlakozott be a hugenották elleni küzdelembe is, ő volt a Szent Bertalan-éji mészárlás egyik értelmi szerzője. Az 1572. augusztus 24-re virradó éjszakán 20 ezer hugenotta esett áldozatul a királypárti katolikusoknak.

Mielőtt II. Zsigmond Ágost, az utolsó lengyel Jagelló-uralkodó örökös nélkül meghalt, a polgárháborús helyzetet elkerülendő rendelkezett a trónutódlás kérdéséről. Nem is lett volna olyan szokatlan mindez, ha a gyermektelen király egy örököst jelöl ki, Zsigmond Ágost és a lengyel országos gyűlés viszont megváltoztatta az államformát. Az 1569-ben a lengyel és litván területeket a korábbi kapcsolatnál szorosabban egyesítő lublini unió egészen egyedi államalakulat volt, ahol a szejm (országos gyűlés) választotta az uralkodót, és emellett sokkal szélesebb jogkörrel rendelkezett, mint az a korszakban általános volt. Korlátozta az uralkodó beleszólását a törvényhozásba és az adók kivetésébe is.

A „lengyel kaland”

1573-ban tehát a lengyel szejm új uralkodót választott. A jelentkezők – Habsburg Ernő osztrák főherceg, IV. Iván orosz cár és III. János svéd király – mellett Valois Henrik tűnt a legjobb választásnak, bár csak később vált világossá, hogy a mindössze 22 éves, abszolút monarchiában nevelkedett hercegnek mennyire más elképzelései vannak az uralkodó jogairól. Henrik trónra lépésének egyik feltétele a szejm jogköreinek elfogadása volt, emellett az új királynak az országos gyűlés választott hitvest. A feleség az utolsó Jagelló-király húga, az akkor majdnem ötvenéves Jagelló Anna volt. Az ifjú király rövid uralkodása alatt ennek nem tett eleget, bár több alkalommal találkozott a hercegnővel.

Az esélytelen esélyes

Henrik 118 nap uralkodás után igyekezett teljes titokban elhagyni országát. Terve tiszta és világos volt: megszerzi a francia trón úgy, hogy övé marad a lengyel. A szejm azonban nem volt partner az elképzelésben, ő ennek ellenére sem mondott le a koronáról. 1575 tavaszán a lengyelek hivatalosan is megfosztották trónjától és ismét királykeresésbe fogtak. A királyválasztás bonyolult, hosszadalmas eljárása és a kaotikus interregnum után meglepő eredmény született: Báthory István erdélyi fejedelem lépett trónra, aki nemcsak elfogadta a szejm feltételeit, hanem Jagelló Annát is feleségül vette.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a 18. századtól az 1920-as évekig
II. Népesség, település, életmód

• Szörnyű tragédia követte a várva várt boldogságot Erdélyi János életében
• Vallástól függetlenül képviseltette magát Pest előkelősége a Dohány utcai zsinagóga felavatásán
• Hogyan ünnepeltek 170 éve a jászok és kunok?
• Részleges autonómiát hozott a kis kiegyezés