Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
2020. március 4. 16:57 Múlt-kor
Megkerülhetetlen toposz az irodalomban, a filmben és a közbeszédben egyaránt, hogy a középkor embere – különösen, ha jobbágyi sorban élt – büdös és koszos volt, továbbá semmiféle fogalma nem volt a higiéniáról. E nézet bizonyítékaként gyakran hivatkoznak a nagy járványokra, mint például a 14. századi fekete halálra, illetve az olyan történelmi alakokra, akik arról híresek, hogy nemigen fürödtek. Kasztíliai Izabella spanyol királynő (ur. 1474-1504) például állítólag dicsekedett is azzal, hogy életében két alkalommal vett fürdőt: a születése napján, és aznap, amikor feleségül ment Aragóniai Ferdinándhoz.
Korábban
Mit gondoltak a fürdésről a középkorban?
Kétségtelen, hogy a vízvezetékek általános elterjedése előtti korokban az embereknek akkor is nehezükre esett volna a mai higiéniai elvárásokhoz tartani magukat, ha ez lett volna a szándékuk.
Mindazonáltal nem szabad feltételezni, hogy a középkorban nem érdekelte az embereket a személyes higiénia – Izabella királynő lánya, a későbbi II. („Őrült”) Johanna (ur. 1504-1555) olyan gyakran fürdött és mosta haját, hogy férje, I. Fülöp király attól félt, beteg lesz a sok tisztálkodástól.
Fülöp aggodalmai a korabeli orvostudomány elméleteiben gyökereztek, amelyek szerint a túlzott tisztálkodás legyengítheti a szervezetet.
A rendszeres tisztálkodás szükségességét azonban komolyan nem vitatták ekkoriban sem: tudták, hogy a látható kosz másként nem távolítható el a testről, és azt is, hogy a láthatatlan szennyeződések – például az izzadság –, amelyeket az emésztés káros melléktermékeinek tartottak, idővel árthatnak az egészségnek, fertőzések és az élősködők megtelepedése formájában.
A középkori orvosi feljegyzések és a különféle élettanácsokkal foglalkozó művek egyaránt a higiéniára való odafigyelésre buzdítottak, főként a reggelenkénti kéz-, arc- és szájmosásra, valamint a napközbeni rendszeres kézmosásra, főleg evés előtt.
A közhiedelemmel ellentétben a legtöbb középkori orvos pártolója volt a fürdésnek. Egyedül járványok idején intettek óvatosságra, egyrészt amiatt, hogy a test melegítése megnyitja a pórusokat a fertőzések előtt, másrészt amiatt, hogy a nyilvános fürdőkben könnyen terjedtek a fertőzések.
Úgy gondolták azonban, a rendszeres fürdés megelőzheti a betegségeket, továbbá gyógymódként is előírták számos panasz esetén, a hólyagkövektől a rossz kedvig. A késő középkorban az esti fürdés vagy lábmosás gyakran javasolt gyógymódja volt a megfázásnak is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
