Vakmerő rohammal pecsételte meg I. Ulászló a magyar sereg vereségét a várnai csatában

Egy török egy aranyért: nagylelkű genovai segítség

A tavasszal még oly kecsegtető nemzetközi koalíció nyárra többek között a kétes kimenetelű tárgyalások miatt szétesett. Brankovics kihátrált a háborúban való részvételből és nem engedélyezte Kasztrióta csapatainak átvonulását sem. A drinápolyi, szegedi és nagyváradi események bizonytalanságot szültek a szövetségesekben, ez pedig kihatással volt a támogatásuk mértékére is. Ilyen előzmények után a szeptember 22-én útnak induló, nagyrészt magyarokból álló hadsereg kudarca borítékolható volt.

Hunyadi és Ulászló vezetésével a hadsereg egy ideig zavartalanul, a Duna vonalán haladt előre, elkerülve Brankovics György országát. A sereg menet közben elfoglalta a gyenge helyőrség miatt magát feladó Nikápolyt, majd a Fekete-tengerig jutva sikerült Várnát is birtokba venni. Az időközben 20 ezerre duzzadó had alig több mint a felét tette ki az egy évvel korábbinak, Hunyadiék mégis reménykedtek abban, hogy sikerrel fejezik be vállalkozásukat, azaz beveszik az Oszmán Birodalom fővárosát, Drinápolyt. Ahhoz, hogy ez valóban így történjen, szükség lett volna a flotta segítségére, ám az nem állt a helyzet magaslatán.

A szövetséges hajóhad feladata az volt, hogy lezárja a tengerszorosokat, megakadályozva ezzel azt, hogy az európai török sereg Kis-Ázsiából kapjon utánpótlást. A flotta idejében meg is érkezett, de az előbb említett akcióra összesen huszonegy gálya állt rendelkezésre, annak ellenére, hogy korábban ennél legalább tízzel többre szólt az ígéret. Ennek az ármádiának kellett volna a több mint 80 kilométer hosszú, helyenként hat kilométer széles Hellészpontoszt, illetve a boszporuszi tengerszorost felügyelni. Különösen úgy jelentett ez igazi kihívást, hogy a háború alatt a partsáv mindkét oldalát a törökök tartották felügyeletük alatt, akik tűz alá vették a keresztények hajóit.

Ilyen körülmények között, II. Murád útmutatásai szerint a török hajók komolyabb nehézség nélkül keltek át Ázsiából, aminek zavartalanságát a genovai hajósok is segítették - a szultáni hadmozdulatokat segítve állítólag minden egyes átszállított törökért egy aranyat kaptak. A haditerv összedőlni látszott.

1. A törökverő Hunyadi Európa reménysége
2. Esküszegő király - az előre, esküvel érvénytelenített béke
3. Egy török egy aranyért: nagylelkű genovai segítség
4. A megsemmisítő várnai kudarc
5. Következmények: a király nélkül maradt ország

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből