Vakmerő kaszkadőrmutatvány volt az amerikai válasz a Pearl Harbor elleni japán csapásra

A siker szárnyán

Végül hosszas gyakorlatozás után, mintegy kétezer liter extra üzemanyaggal felszerelkezve, 1942. április 18-án felszálltak a bombázók. Az előjelek azonban baljósan alakultak: egy japán őrhajó észrevette a gépeket szállító flottaköteléket, és mielőtt elsüllyesztették volna, leadták a jelzést Tokiónak.

Megszületett a döntés, hogy hiába vannak a tervezettnél jóval messzebb a célponttól, mégis útnak indítják a gépeket, nem tehették ugyanis ki további veszélynek a kötelékben hajózó Hornet és Enterprise anyahajókat. A gyakorlások eredményesnek bizonyultak, valamennyi gép pilótája fel tudott szállni.

Bár valóban megkapták a jelzést, a japánok nem vették komolyan az amerikai gépek jelentette fenyegetést. Sőt, még akkor sem intézkedtek, amikor egy japán felderítőgép észlelte a szigetek felé tartó ismeretlen repülőgépeket. A kijelölt japán városok, így Tokió, Jokohama, Nagoja, Oszaka, Jokoszuka és Kóbe készületlenül kapta az amerikai támadást. Egy kivétellel valamennyien a megfelelőnek ítélt célpont felett oldották ki a bombákat. Ezek a célpontok többnyire ipari egységek, gyárak és üzemek voltak.

A meglepett légvédelem, bár elkezdte lőni az amerikaiakat, képtelennek bizonyult az érdemi beavatkozásra. Felszálltak a japán vadászgépek is, és felvették a harcot az amerikaiakkal, akik azonban megúszták a komolyabb támadást, és sikeresen tovább repültek nyugat felé.

A kioldott bombák valójában nem okoztak jelentős kárt, a robbanás következményeit gyorsan felszámolták. Az anyagi kár nem volt jelentős, a támadásokban egyébként körülbelül ötvenen haltak meg, (az áldozatok száma vitatott). A Doolittle-rajtaütés mégis elérte célját, hiszen sikerült felvillanyozni az amerikaiakat, akik ráadásul nem is a saját hadseregük közleményeiből, hanem a japán rádió tudósításából értesülhettek először az esetről.

A Felkelő Nap országában ugyanis a rajtaütés áldozatainak számát felnagyították, és úgy mutatták be, mint a civilek, elsősorban nők és gyerekek ellen elkövetett kegyetlen támadást. Ez azonban nem bizonyult kifizetődő taktikának: a japánok bizalma megrendült, és előrevetítette azokat az időket, amikor a saját országuk sem nyújtott elég menedéket az amerikai bombázók elől.

1. A tervezőasztalon
2. A siker szárnyán
3. Rögös út hazáig
4. Apai történetek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?