Üzleti sikereit és korai halálát is makacsságának köszönhette Steve Jobs

Steve Jobs 2008-ban, kezében a rendkívül könnyű Macbook Air laptoppal (kép forrása: Wikimedia Commons / Matthew Yohe / CC-BY-SA-4.0)

Steven Paul Jobs 1955. február 24-én született San Franciscóban. Svájci német anyja és szíriai apja végzős egyetemisták voltak, így örökbe adták gyermeküket, Jobs csak felnőttként ismerte meg vér szerinti szüleit. A fiút Paul és Clara Jobs nevelte fel Mountain View városában, amely éppen akkor vált Szilícium-völgyként ismertté, mert számtalan félvezetőgyártó és informatikai vállalat vetette meg itt a lábát.

Az iskola untatta, a tekintélyt nem tisztelte, de a vizsgákon kiválóan teljesített. Hétvégénként apjával – a környéken élő mérnökökhöz hasonlóan – ő is lelkesen dolgozott kütyükön a garázsban. 13 éves korában találkozott élete egyik legfontosabb szereplőjével, a 18 éves, hozzá hasonlóan elektronikai zseni Stephen „Woz” Wozniakkal, akivel később az Apple céget alapította.

A középiskola után a Reed College hallgatója lett, de mindössze egy fél évig, mert jobban érdekelte a keleti filozófia, a gyümölcsdiéta és az LSD. Néhány hónapra egy oregoni hippikommunába költözött, ahol leginkább almatermesztéssel foglalkozott, Kaliforniába visszatérve a videojáték-gyártó Atari alkalmazta. Fizetéséből „megvilágosodást keresve” Indiába utazott, de kissé kiábrándultan tért vissza.

Jobs felvette a kapcsolatot Wozniakkal, aki éppen saját számítógépet tervezett, és azt javasolta, kezdjenek közös vállalkozásba. Az Apple céget 1976. április 1-jén jegyezték be a Jobs család cupertinói házának garázsába, a cég impozáns központja ma is e városban van. Az általuk összeszerelt Apple I számítógépeket 666,66 dollárért kínálták, ezekért ma már csillagászati árat fizetnek.

Wozniak hamarosan új, a fogyasztói piacot megcélzó, színes kijelzős, formatervezett gépen kezdett dolgozni. Jobsnak a projekthez sikerült az Inteltől 32 évesen milliomosként visszavonult Mike Markkulától 250 ezer dollár tőkét szereznie, így 1977 áprilisában bemutathatták az Apple II-t. Az első üzletileg is sikeres számítógépet 1993-ig gyártották, segítségével nemzedékek ismerkedtek meg a számítástechnika alapjaival.

Jobs 1980. december 12-én a tőzsdére vitte az Apple-t, a lépés után személyes vagyona 200 millió dollár fölé emelkedett. A vállalat elnökének 1983-ban a Pepsi-Cola vezetőjét, John Sculley-t csábították át, akit a legenda szerint Jobs azzal a kérdéssel győzött meg: „Életed egész hátralévő részében cukros vizet akarsz árulni?”.

Steve Jobs a Macintosh egy példányával, 1984.

A cég bevételei a következő évtizedben 800 millió dollárról nyolcmilliárdra nőttek. Ebben oroszlánrésze volt az 1984-ben piacra dobott Macintoshnak, amely a bemutatón saját hangján üdvözölte az izgatott közönséget, a rendezvényt azóta is az „eseménymarketing” archetípusaként emlegetik. A Macintosh volt az első otthoni felhasználásra szánt számítógép, amelynek grafikus felhasználói felülete volt, egérrel lehetett irányítani és előre telepítették a szövegszerkesztő és a rajzolóprogramot.

A vizionárius Jobs és a praktikus üzletember Sculley konfliktusa 1985-re teljesen elmérgesedett, s Jobs az általa alapított cég elhagyására kényszerült. 1986-ban többségi részesedést szerzett a számítógépes grafikával foglalkozó Pixarban, amelyet jelentős animációs stúdióvá fejlesztett. A Pixar készítette 1995-ben az első teljes egészében számítógépes animációval készült filmet, a Toy Storyt, az abban az évben tartott részvénykibocsátás után Jobs milliárdosnak mondhatta magát. NeXT Computer néven alapított cégének drága munkaállomásai nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, de mégis ez vezette vissza az Apple-höz.

A távozása után egyre komolyabb nehézségekkel küszködő Apple a rivális Microsoft Windows 95 operációs rendszerének megjelenése után maga is új operációs rendszer után nézett és a NeXT szoftvere mellett döntött. A céget 400 millió dollárért vásárolták meg, és Jobs 1997-ben visszavette a vezetést. Szívós munkával építette újjá a céget, amely sorra állt elő a szakértők által fantazmagóriának tartott, de átütő sikert arató és később már mindenki által utánzott termékekkel. Jobsot munkatársai szerint valóságos erőtér vette körül, ösztönös elképzeléseibe vetett hitét nem lehetett megingatni.

A zenelejátszó iPod 2001-ben debütált, együtt az Apple internetes zeneáruházával, 2006-ban dobták piacra az asztali számítógép tudásával rendelkező, hordozható MacBookot. A következő évben debütált az első és máig legnépszerűbb, a telekommunikációs piacot átrendező okostelefon, az iPhone. A készülék zenelejátszásra és az internet böngészésére is alkalmas volt, s a fejlesztők programokat írhattak rá – ma is az iPhone különböző modelljei hozzák a nevét időközben Apple Inc.-re változtató cég bevételeinek nagy részét. „Nagy testvére”, az iPad tablet 2010-ben jelent meg.

Jobs bemutatja az iPhone 4-et Dmitrij Medvegyev orosz elnöknek 2010-ben

Az Apple rendszere zárt, termékei a hardver és a szoftver tökéletes kombinációját nyújtják, minőségük mellett iskolateremtő formatervezésükről is ismertek. A guruként emlegetett, fekete garbós Jobs minden évben maga ismertette az újdonságokat, a végére hagyva a legnagyobb durranást, a legendás „csak még egy dolog” szavakkal.

2003-ban a hasnyálmirigyrák egy ritka formáját diagnosztizálták nála, de makacsul elutasított minden orvosi kezelést, inkább alternatív étrenddel próbálkozott. Mire rászánta magát a műtétekre, már késő volt. 2011 januárjában betegszabadságra ment, augusztusban lemondott vezérigazgatói tisztségéről, és két hónappal később, 2011. október 5-én meghalt.

A vele folytatott beszélgetések nyomán készült életrajza, Walter Isaacson tollából, egy hónap múlva jelent meg, életéről 2013-ban készült film Ashton Kutcher főszereplésével. Az Apple az elmúlt évtizedben Tim Cook irányítása alatt tovább szárnyalt, értéke 2018-ban lépte túl az egybillió (ezermilliárd), 2020-ban pedig a kétbillió dollárt, ezzel a világ legértékesebb vállalata lett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor történelmi magazin

• Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
• Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
• Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
• A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
• Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról