Űrrepülése után hímestojásként vigyáztak a szovjet hatóságok Jurij Gagarinra

A hidegháború árnyékában: ember az űrben

Nem szabad azonban elhallgatni az egyéb szempontokat sem, amelyek befolyásolták Gagarin kiválasztását. Nem vitatva alkalmasságát, sikerét egyéb – szovjet propagandához fűződő – szempontok is elősegítették. Gagarinnak a nagyszülei is bizonyítottan orosz etnikumúak voltak, illetve egy másik, valóban döntő szempont alapján is ő bizonyult a legmegfelelőbbnek a kiválasztásra: egyszerű munkáscsaládból származott.

Az ok nyilvánvaló: a Szovjetunió hidegháborús szembenállása az Egyesült Államokkal minden döntés mögött a háttérben – vagy többször az előtérben – lappangott. Hiába voltak (még) ebben a szakaszban a szovjetek sikeresebbek a világűr meghódításában – az első műhold és Lajka kutya űrrepülése is az ő érdemük volt –, mégis minden lehetőséget meg kellett ragadni, hogy a szovjet propaganda a lehető legnagyobb győzelmet arathassa az ellenség felett. Az első ember a világűrben: minden apró részletnek tökéletesnek kellett lennie.

1961. április 12. lett az a dátum, amely méltán került a történelemkönyvekbe. Gagarin, és vészhelyzet esetére kijelölt tartaléka, German Tyitov készen álltak a bevetésre. Helyi idő szerint 9:07-kor – magyar idő szerint 7:07-kor – elstartolt Bajkonurból a Vosztok–1 egyszemélyes űrhajó, fedélzetén Gagarinnal.

A repülés pályája természetesen előre meg volt tervezve, igyekeztek biztos vizek és szárazföldek felett elhaladni, nehogy bármelyik ellenséges ország szovjet provokációnak értelmezze a világűr meghódítására tett kísérletet.

Gagarin pilótanövendékként Szaratovban, 1954. (kép forrása: wikipédia / Алексеев Ю.А. - encyclopedia.mil.ru / CC BY-SA 4.0)

Az űrhajó összesen száznyolc perc alatt tette meg a Föld körüli utat, ez idő alatt Gagarin többnyire jól viselte az űrutazással járó megpróbáltatásokat: fedélzeti naplójába jegyzeteket készített, magnetofonra mondta fel tapasztalatait. Az állami hírügynökség megvárta a sikeres startolást, mielőtt bejelentették volna a hírt, de ezután már természetesen érdekükben állt terjeszteni, hogy a világűrben is övék az elsőség.

Egy hibát azonban elkövettek a szovjetek, aminek beismerése nem történt meg azonnal. A tervezettnél magasabb pályán keringett az űrhajó, a fékezőrakéta pedig nem működött megfelelően – a leszálló- és a műszaki egység nem vált szét időben –, így a rakéta nem az előírtaknak megfelelően lassult le. A hiba ellenére Gagarin sikeresen katapultált hét kilométeres magasságban, ejtőernyője a Volga menti Szmelovka falunál, egy szántóföldön ért földet.

1. Egyszerű kezdetek
2. A hidegháború árnyékában: ember az űrben
3. Úton a világhír felé
4. Szomorú vég

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”