Újra aktuálissá váltak a 19. század végi pestis tanulságai Mumbaiban
2020. május 18. 18:59 Múlt-kor
Korábban
A csodafegyver és a visszatérés
Miközben a járvány tönkretette Bombay életét, a korabeli tudomány még abban sem volt biztos, hogy ugyanazzal a kórokozóval van-e dolga, mint Hongkongban.
Kalkuttában az odesszai bakteriológus Dr. Waldemar Mordechai Haffkine éppen korábbi, kolera ellen kifejlesztett védőoltását tesztelte, amikor Bombaybe hívták. Itt a helyi állami orvosképző, a GrantOrvosi Főiskola 000-s számú tantermében rendezett be ad hoc laboratóriumot.
Itt sikerrel kultiválta a pestist egy zsíros környezetben, amelyet a hagyományos indiai ghi vajból állított elő. A legyengített baktériumokból előállított vakcinával – a nyulakon végzett sikeres kísérleteket követően – saját magát oltotta be elsőként, és az elkövetkező három évtizedben ezt tartották a világ leghatékonyabb védőoltásának.
Miután nagy nehezen meggyőzte a vakcina hatékonyságát illetően a hatóságokat is, azok átengedték Haffkine-nak a Bombay központjában lévő kormányzói palotát, ahol megkezdte a tömeges előállítást.
Az 1910-es években – miután egyrészt nyilvánvalóvá vált, hogy a pestis szétterjedt egész Indiában, így nemigen van hova menekülni előle, másrészt az eredeti gócpontban sokat javult a helyzet – az emberek elkezdtek visszatérni Bombaybe. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy a britek felállították a Bombay Városjavítási Bizottságot, amely a város bővítését tervezetten végezte.
Elsőként a lakosság tágabb területen való elosztása mellett döntöttek: előre megtervezett külvárosokat hoztak létre, amelyek már a házak építése előtt rendelkeztek alapvető szennyvízhálózattal, utakkal, tömegközlekedéssel és egyéb infrastrukturális alapokkal.
E fejlesztések magukkal hozták a bankok, felsőoktatási intézmények, parkok, imahelyek és vasútvonalak egyre nagyobb sűrűbb kiépülését, ami tovább javított a város összképén, és alapvetően meghatározta mai képét.
Napjainkban a koronavírus-járvány kapcsán újra az úgymond „önálló városrészek” létrehozásában gondolkodnak sokan Mumbaiban – a lakosság többsége által rég elfeledett pestis öröksége több formában is tovább él.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap