Újabb Biblia-tekercseket fedeztek fel a Holt-tengernél
2021. március 16. 15:49 MTI
Hatvan év után ismét bibliai szöveget tartalmazó tekercsek maradványaira és más jelentős régészeti leletekre bukkantak a Júdeai-sivatag barlangjaiban, a Holt-tenger közelében – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet kedden.
Korábban
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kutatói által feltárt egyik, több tucat apró darabkára szakadozott, csaknem kétezer éves pergamentekercs Zakariás próféta könyvének egyik részletét tartalmazza:
„Ezeket tegyétek: Mondjatok igazat egymásnak! Hozzatok igaz és békét szerző ítéletet kapuitokban! Ne tervezzetek magatokban egymás ellen semmi rosszat, és ne szeressétek a hamis esküt! Mindezt gyűlölöm én – így szól az Úr.” (Zakariás 8, 16-18).
A tekercstöredékeken a 12 kispróféta szövegei olvashatók, Zakariás mellett Náhum próféta könyvének sorai, így valószínűleg az 1952-ben felfedezett kispróféták tekercsének hiányzó része került elő. A szöveget főként görög nyelven írták, de Isten nevét a babiloni fogság előtti korra jellemző héber betűkkel jelölték rajta.
Az új szövegmaradványok a Horror-barlangból kerültek elő, mely azért kapta nevét, mert felfedezésekor, az ötvenes években 40 holttestet, gyermekekét, nőkét és férfiakét találták benne, akik a Római Birodalom elleni Bar-Kohba felkelés (Kr. u. 132-135) idején halhattak meg.
A pergamentöredékek mellett szintén a Bar-Kohba felkelés korából származó érméket is találtak, amelyek a korszak tipikus zsidó szimbólumait tartalmazzák, köztük hárfát és datolyapálmát. A kutatók nyíl- és dárdadarabkákat, szövetmaradványokat, szandált, még tetű elleni fésűt is találtak a valószínűleg legnagyobb, de kevés írásos forrással dokumentált zsidó lázadás idejéből.
A sivatag Murabat nevű barlangjában a világ legrégebbi, hatalmas, 90-100 literes, nádból készített és fedéllel lezárt kosarára bukkantak, amely a rendkívül meleg és száraz éghajlatnak köszönhetően kiváló állapotban maradt fenn. A kosarat 10,5 ezer évvel ezelőtt készíthették – Elisabetta Boaretto, a Rechóvotban lévő Weizman Tudományos Intézet kutatója szerint –, az újkőkorban, amikor a térségben még nem jelent meg a fazekasság. A kosár valószínűleg raktározásra szolgált.
Az IAA 2017-ben nagyszabású régészeti feltárásokba kezdett a Júdeai-sivatagban, a Holt-tenger nyugati partjának szikláinál, hogy megmentse az utókornak a kincseket a régiségtolvajok elől. A szakemberek eddig 80 kilométernyi szakaszt vizsgáltak át a legmodernebb technológiákkal, többek közt drónokkal mérik fel a legnehezebben megközelíthető helyeket.
A 20. század legnagyobb régészeti szenzációjának tartott holt-tengeri tekercseket is ezeknél a szikláknál, a Júdeai-sivatag barlangjaiban találták meg. A sérült és töredezett pregamenekre héber, arámi és görög nyelven többek közt több bibliai szöveg legkorábbi ismert változatát, a Bibliába be nem került vallási apokrifeket, valamint kommentárokat és misztikus szövegeket írtak titokzatos szerzőik, akiknek kilétéről máig tudományos vita zajlik.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Szörényi Éva szabadságharcai 09:50
- Az egyik legjelentősebb jezsuita misszionárius volt Xavéri Szent Ferenc 09:05
- Amerikai tervek szerint épült meg az egész országot rádióadással lefedő lakihegyi torony tegnap
- Konkrétumok nélkül, de a hidegháború végének reményével zárult a máltai találkozó tegnap
- A három császár csatája egyikük birodalmának alkonyát hozta el tegnap
- Elborzasztotta a háború a hétköznapi életet új szemszögből ábrázoló Kaffka Margitot 2023.12.01.
- Ferenc József ráérése határozta meg a Szépművészeti Múzeum megnyitását 2023.12.01.
- Idegenbe szakadt színészeink – már kapható a Múlt-kor téli száma 2023.12.01.
