Új világ született – elkészült a Várkert Bazár világháborús kiállításának harmadik szakasza

Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a XX. Század Intézet közös időszaki kiállításának főkurátora Schmidt Mária, kurátorai Békés Márton és Tallai Gábor, aki a tárlat csütörtöki sajtóbejárásán kiemelte: az immáron három szinten, több mint kétezer négyzetméteren elterülő nagyszabású kiállítás első szakasza 2015-ben nyílt meg az Európai testvérháború címmel, ezt követte a második, 2016-ban bemutatott része, A háború urai.

Az Új világ született című, most elkészült szakasz legfontosabb üzenete, hogy az első világháború nem ért véget 1918-ben Európa számára, hanem még évekig elhúzódott. Az új világrend 1922-ben szilárdult meg, amikor a washingtoni konferencia eredményeként az Egyesült Államok megszerzi a világtengerek feletti uralmat - emelte ki Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

A kiállítás látványos installációkon, - például a háború utáni évek határváltozásait érzékeltető emeletnyi földgömb - interaktív kiállítási elemeken, érintőképernyős eszközökön böngészhető rengeteg információn és kisfilmeken keresztül mutatja be a háború végét és azt követő éveket, a Párizs környéki békék következményeit, az európai, tengeren túli és magyarországi eseményeket.

Versailles-ban a győztesek silány békét teremtettek, már a kortársak is tudták, hogy tartós békéről nem, csak időleges fegyverszünetről lehet szó. Ellentétben a napóleoni háborúkat lezáró békékkel a Párizs környéki békerendszer egyáltalán nem vette figyelembe a vesztesek érdekeit, miközben a győztesek között igazából a Brit Birodalom és Olaszország sem nyert semmit - mondta Schmidt Mária, aki szerint az első világháborút lezáró békék következményeként Európa elveszette vezető szerepét a világban, és az egész 20. század háborús körülmények közt telt el.

Hozzátette: az első világháborút, az európai hatalmak közötti patthelyzetet az Egyesült Államok belépése döntötte el, amely a világ új uraként, az egyetlen gazdaságilag prosperáló, hitelt nyújtani képes hatalomként került ki a konfliktusból.

Látványos installáció emlékezik meg az 1918 és 1922 között pusztító spanyolnátha járványról, amelynek világszerte 20 millió áldozata volt. A vírus végzett Eötvös Loránddal, IV. Károly magyar királlyal, Ady Endrével és Gustav Klimttel is. Külön terem foglalkozik az első világháború után létrehozott Népszövetséggel, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) elődjeként az országok közötti konfliktusok békés megoldására törekedett volna, ám az Egyesült Államok csak kívülről támogatta a szervezetet, az európai győztes hatalmaknak pedig nem volt elég erejük a működtetésére.

A régi rend összeomlása után az európai országok választás elé kerültek - mondta Schmidt Mária, kitérve arra, hogy több ország a demokrácia útjára lépett, míg sokan az 1910-1920-as évek baloldali tömegmozgalmaiban látták a megoldást. Magyarország rövid időn belül mindkettő modellt kipróbálta az őszirózsás forradalom utáni Népköztársaság, majd a Tanácsköztársaság során. Ezt a forrongó időszakot szimbolizálja az a terem, amelyben a látogató feje felett lélekharangokkal, a boldog békeidőket idéző, szanaszét heverő tárgyakon lépdelve juthat keresztül.

1919-1920-ban Horthy Miklós vezetésével kezdődhetett meg a megsemmisülés szélére került ország újjászervezése, konszolidálása - emelte ki Schmidt Mária, aki nagy teljesítménynek nevezte, hogy az új államhatalom működő országot épített „szinte a semmiből”. A tárlat a kormányzót fehér lovon, Budapestre bevonulás közben ábrázolja.

A trianoni békeszerződésnek emléket állító teremben, amelynek padlóját szőnyegként borítja Teleki Pál híres vörös térképe, a Terror Háza főigazgatója kiemelte: 1920-ban nem volt se jobb-, sem baloldali magyar ember, aki számára Trianon ne jelentette volna a legnagyobb nemzeti tragédiát. A kiállítást pénteken nyitják meg a Várkert Bazár Déli palotájában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése