Úgy nyert olimpiát Nero császár, hogy be sem fejezte a versenyt
2018. augusztus 29. 08:43 Múlt-kor
A Julius-Claudius dinasztia utolsó uralkodója, Nero napjainkban is híres azon téveszméjéről, hogy zseniális művésznek tartotta magát, illetve máig él az a korabeli feltételezés, hogy a császár okozta Kr. u. 64-ben a Róma egy részét felemésztő tűzvészt, hogy grandiózus palotakomplexumát felépíthesse. A hóbortos császár azonban más területen is igazi kiválóságnak képzelte magát: a sportban.
Korábban
A Kr. u. 67-ben tartott olimpiai játékok részét képező fogathajtó verseny igen rendkívüli formát öltött: a görög versenyzők mellett felsorakozott a rajtnál egy külföldi, aki a szabályok által előírt négy helyett tíz lovat fogott be járműve elé. Mind a szervezők, mind a közönség elfogadhatatlannak tartotta az illető viselkedését, de nem mertek neki ellenszegülni: ő volt Róma császára.
A baj már szó szerint az első kanyarban bekövetkezett: a tízlovas fogat egyáltalán nem mozgott olyan fürgén, mint a mellette hajtó négyesek, és Nero császár kirepült az irányíthatatlanná váló járműből. Sérülései életveszélyesek voltak, végül azonban életben maradt. A versenyből való kiesése ellenére őt kiáltották ki győztesnek, mivel „nyert volna”, ha nem szenved balesetet.
Fogathajtás ábrázolása egy ókori görög edényen
Ahogy napjainkban, úgy az ókori Rómában és Görögországban is úgy tartották, hogy a császárnak semmi keresnivalója az olimpiai játékokon, egyáltalán nem tartozott kora kiemelkedő sportemberei közé – illetve általában véve a sportemberek közé sem. Nerót azonban annyira rabul ejtette már gyermekkora óta a görög kultúra, hogy mindenáron a görög mitológia héroszaival akart egy szintre kerülni.
Műveltsége tekintetében nem található Neróban kivetnivaló – folyékonyan beszélt görögül, ismerte a görög költészetet, és megtanult a görög hangszereken játszani. Fiatal korától kezdve gyakran adott elő darabokat ismerőseinek, akik rendre hatalmas ovációval jutalmazták. Ez elültette Neróban azt a gondolatot, hogy nagyszerű művész (erről a vélemények már saját korában is megoszlottak), illetve azt is, hogy bármiben, amibe belefog, kiválót képes alkotni.
Nero zenélés közben nézi az égő Rómát
Császárként politikai hatalma által nekiállhatott álmai megvalósításának. Meghonosította a görög játékokat Rómában „Neronia” néven, azonban azt követelte meg a versenyzőktől, hogy győzelmi koronáikat ajánlják fel a császárnak. Saját ízlésére szabott új versenyszámokat is kitalált, mint például a színjátszás, éneklés, vagy a lanton, illetve kürtön való játék.
Kr. u. 64-ben vett részt először saját maga is játékokon, az Augustus császár tiszteletére alapított Sebasta játékokon Neapolisban (a mai Nápoly), majd 65-ben a második Neronián is szerepelt költészet, illetve kithara (egy ókori hangszer) versenyszámokban. A római Circus Maximus fogatversenyein szerepelt először ebben a sportágban, szintén tízlovas fogattal (Rómában Hellászhoz hasonlóan a négy, illetve a kétlovas fogatok voltak a megszokottak.)
Nero koncertjeiről olyan forrás is beszámol, mely szerint azok idejére az adott amfiteátrum kapuit bezárták, és tilos volt elhagyni a nézőteret – előfordult, hogy egy terhes nő itt volt kénytelen világra hozni gyermekét, mivel a császár fellépését nem hagyhatta el. Nero idővel úgy gondolta, az egész birodalom megérdemli, hogy hallja előadását, így egyfajta „turnéra” indult. Ennek alkalmából előrehozatta a görögök négyévente tartott olimpiai játékait 67-re, ottjártának idejére.
Ez a tény, valamint a versenyeken tanúsított viselkedése és jogtalan győzelme igencsak felbőszítette a görögöket, akik számára az olimpiai játékok vallási jelentőséggel bírtak. Nero végül kénytelen volt félbeszakítani „turnéját” – tanácsadói figyelmeztették, hogy egyesek az életére készülnek törni. A római elit köreiben sem volt elfogadott, hogy maga a császár is szerepet vállal a különféle játékokon, illetve hogy folyamatosan ünnepelteti magát.
68-ban lázadás tört ki Gallia Lugdunensis, majd Hispania Tarraconensis provinciákban, utóbbi kormányzója, Servius Sulpicius Galba sikeresen maga mellé állította a római népet. Nero, miután a praetorianus gárda és tanácsadói is elhagyták, előbb álruhában elrejtőzött, majd személyi titkárával megölette magát. Utolsó szavai állítólag a következők voltak: „Jupiterre! Micsoda művész vész oda velem!” Halála után nevét eltávolították az olimpikonok listájáról.

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
Az első 500 előfizetőnek.

régészet
- Egyedülálló inka sírhelyet tártak fel Peruban
- Feltárul a Caesar-gyilkosság helyszíne Rómában
- Bronz- és Árpád-kori leletek kerültek elő Bajánál
- Az önmagába beleszerető, mitikus Narkisszosz ősi freskójára bukkantak Pompejiben
- Két bikakoponya mellett nyugodott a tizenéves egyiptomi lány
- Elvesztették a víz alatti robotot, abba kellett hagyni a Shackleton elsüllyedt hajója utáni kutatást
- Lehetséges, hogy őskori hajósoknak köszönhetjük a Stonehenge-et
- Fotók: 77 éve eltűnt repülőgép-hordozó roncsait találták meg az óceán mélyén
- Ptolemaida-kori hajógyárat fedeztek fel Egyiptomban
- Asztalosinasból Párizs legünnepeltebb festőjévé vált Munkácsy Mihály 17:07
- Már gyermekkorában is foglalkoztatta az öngyilkosság gondolata Kurt Cobaint 16:10
- II. József mindkét feleségét a himlő vitte el 14:57
- Olykor gyilkossághoz vezetett a kártyázás a 16. század végi katonai táborokban 13:59
- A zseniális admirális, aki megnyerte a történelem legnagyobb tengeri csatáját 12:42
- Igazi családi vállalkozásként indult a Városliget színházi kultúrája 12:06
- Elsősorban hússal táplálkozott a neandervölgyi ember 11:21
- Kiemelkedő Van Dyck-festményt vásárolt a Szépmvészeti Múzeum 10:45