Úgy nyert olimpiát Nero császár, hogy be sem fejezte a versenyt

A Kr. u. 67-ben tartott olimpiai játékok részét képező fogathajtó verseny igen rendkívüli formát öltött: a görög versenyzők mellett felsorakozott a rajtnál egy külföldi, aki a szabályok által előírt négy helyett tíz lovat fogott be járműve elé. Mind a szervezők, mind a közönség elfogadhatatlannak tartotta az illető viselkedését, de nem mertek neki ellenszegülni: ő volt Róma császára.

A baj már szó szerint az első kanyarban bekövetkezett: a tízlovas fogat egyáltalán nem mozgott olyan fürgén, mint a mellette hajtó négyesek, és Nero császár kirepült az irányíthatatlanná váló járműből. Sérülései életveszélyesek voltak, végül azonban életben maradt. A versenyből való kiesése ellenére őt kiáltották ki győztesnek, mivel „nyert volna”, ha nem szenved balesetet.

Fogathajtás ábrázolása egy ókori görög edényen

Ahogy napjainkban, úgy az ókori Rómában és Görögországban is úgy tartották, hogy a császárnak semmi keresnivalója az olimpiai játékokon, egyáltalán nem tartozott kora kiemelkedő sportemberei közé – illetve általában véve a sportemberek közé sem. Nerót azonban annyira rabul ejtette már gyermekkora óta a görög kultúra, hogy mindenáron a görög mitológia héroszaival akart egy szintre kerülni.

Műveltsége tekintetében nem található Neróban kivetnivaló – folyékonyan beszélt görögül, ismerte a görög költészetet, és megtanult a görög hangszereken játszani. Fiatal korától kezdve gyakran adott elő darabokat ismerőseinek, akik rendre hatalmas ovációval jutalmazták. Ez elültette Neróban azt a gondolatot, hogy nagyszerű művész (erről a vélemények már saját korában is megoszlottak), illetve azt is, hogy bármiben, amibe belefog, kiválót képes alkotni.

Nero zenélés közben nézi az égő Rómát

Császárként politikai hatalma által nekiállhatott álmai megvalósításának. Meghonosította a görög játékokat Rómában „Neronia” néven, azonban azt követelte meg a versenyzőktől, hogy győzelmi koronáikat ajánlják fel a császárnak. Saját ízlésére szabott új versenyszámokat is kitalált, mint például a színjátszás, éneklés, vagy a lanton, illetve kürtön való játék.

Kr. u. 64-ben vett részt először saját maga is játékokon, az Augustus császár tiszteletére alapított Sebasta játékokon Neapolisban (a mai Nápoly), majd 65-ben a második Neronián is szerepelt költészet, illetve kithara (egy ókori hangszer) versenyszámokban. A római Circus Maximus fogatversenyein szerepelt először ebben a sportágban, szintén tízlovas fogattal (Rómában Hellászhoz hasonlóan a négy, illetve a kétlovas fogatok voltak a megszokottak.)

Nero koncertjeiről olyan forrás is beszámol, mely szerint azok idejére az adott amfiteátrum kapuit bezárták, és tilos volt elhagyni a nézőteret – előfordult, hogy egy terhes nő itt volt kénytelen világra hozni gyermekét, mivel a császár fellépését nem hagyhatta el. Nero idővel úgy gondolta, az egész birodalom megérdemli, hogy hallja előadását, így egyfajta „turnéra” indult. Ennek alkalmából előrehozatta a görögök négyévente tartott olimpiai játékait 67-re, ottjártának idejére.

Ez a tény, valamint a versenyeken tanúsított viselkedése és jogtalan győzelme igencsak felbőszítette a görögöket, akik számára az olimpiai játékok vallási jelentőséggel bírtak. Nero végül kénytelen volt félbeszakítani „turnéját” – tanácsadói figyelmeztették, hogy egyesek az életére készülnek törni. A római elit köreiben sem volt elfogadott, hogy maga a császár is szerepet vállal a különféle játékokon, illetve hogy folyamatosan ünnepelteti magát.

68-ban lázadás tört ki Gallia Lugdunensis, majd Hispania Tarraconensis provinciákban, utóbbi kormányzója, Servius Sulpicius Galba sikeresen maga mellé állította a római népet. Nero, miután a praetorianus gárda és tanácsadói is elhagyták, előbb álruhában elrejtőzött, majd személyi titkárával megölette magát. Utolsó szavai állítólag a következők voltak: „Jupiterre! Micsoda művész vész oda velem!” Halála után nevét eltávolították az olimpikonok listájáról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

régészet

• Egyedülálló inka sírhelyet tártak fel Peruban
• Feltárul a Caesar-gyilkosság helyszíne Rómában
• Bronz- és Árpád-kori leletek kerültek elő Bajánál
• Az önmagába beleszerető, mitikus Narkisszosz ősi freskójára bukkantak Pompejiben
• Két bikakoponya mellett nyugodott a tizenéves egyiptomi lány
• Elvesztették a víz alatti robotot, abba kellett hagyni a Shackleton elsüllyedt hajója utáni kutatást
• Lehetséges, hogy őskori hajósoknak köszönhetjük a Stonehenge-et
• Fotók: 77 éve eltűnt repülőgép-hordozó roncsait találták meg az óceán mélyén
• Ptolemaida-kori hajógyárat fedeztek fel Egyiptomban