7 végzetes pillanat

Úgy nyert olimpiát Nero császár, hogy be sem fejezte a versenyt

2018. augusztus 29. 08:43 Múlt-kor

A Julius-Claudius dinasztia utolsó uralkodója, Nero napjainkban is híres azon téveszméjéről, hogy zseniális művésznek tartotta magát, illetve máig él az a korabeli feltételezés, hogy a császár okozta Kr. u. 64-ben a Róma egy részét felemésztő tűzvészt, hogy grandiózus palotakomplexumát felépíthesse. A hóbortos császár azonban más területen is igazi kiválóságnak képzelte magát: a sportban.

fogatverseny

A Kr. u. 67-ben tartott olimpiai játékok részét képező fogathajtó verseny igen rendkívüli formát öltött: a görög versenyzők mellett felsorakozott a rajtnál egy külföldi, aki a szabályok által előírt négy helyett tíz lovat fogott be járműve elé. Mind a szervezők, mind a közönség elfogadhatatlannak tartotta az illető viselkedését, de nem mertek neki ellenszegülni: ő volt Róma császára.

A baj már szó szerint az első kanyarban bekövetkezett: a tízlovas fogat egyáltalán nem mozgott olyan fürgén, mint a mellette hajtó négyesek, és Nero császár kirepült az irányíthatatlanná váló járműből. Sérülései életveszélyesek voltak, végül azonban életben maradt. A versenyből való kiesése ellenére őt kiáltották ki győztesnek, mivel „nyert volna”, ha nem szenved balesetet.

Ahogy napjainkban, úgy az ókori Rómában és Görögországban is úgy tartották, hogy a császárnak semmi keresnivalója az olimpiai játékokon, egyáltalán nem tartozott kora kiemelkedő sportemberei közé – illetve általában véve a sportemberek közé sem. Nerót azonban annyira rabul ejtette már gyermekkora óta a görög kultúra, hogy mindenáron a görög mitológia héroszaival akart egy szintre kerülni.

Műveltsége tekintetében nem található Neróban kivetnivaló – folyékonyan beszélt görögül, ismerte a görög költészetet, és megtanult a görög hangszereken játszani. Fiatal korától kezdve gyakran adott elő darabokat ismerőseinek, akik rendre hatalmas ovációval jutalmazták. Ez elültette Neróban azt a gondolatot, hogy nagyszerű művész (erről a vélemények már saját korában is megoszlottak), illetve azt is, hogy bármiben, amibe belefog, kiválót képes alkotni.

Császárként politikai hatalma által nekiállhatott álmai megvalósításának. Meghonosította a görög játékokat Rómában „Neronia” néven, azonban azt követelte meg a versenyzőktől, hogy győzelmi koronáikat ajánlják fel a császárnak. Saját ízlésére szabott új versenyszámokat is kitalált, mint például a színjátszás, éneklés, vagy a lanton, illetve kürtön való játék.

Kr. u. 64-ben vett részt először saját maga is játékokon, az Augustus császár tiszteletére alapított Sebasta játékokon Neapolisban (a mai Nápoly), majd 65-ben a második Neronián is szerepelt költészet, illetve kithara (egy ókori hangszer) versenyszámokban. A római Circus Maximus fogatversenyein szerepelt először ebben a sportágban, szintén tízlovas fogattal (Rómában Hellászhoz hasonlóan a négy, illetve a kétlovas fogatok voltak a megszokottak.)

Nero koncertjeiről olyan forrás is beszámol, mely szerint azok idejére az adott amfiteátrum kapuit bezárták, és tilos volt elhagyni a nézőteret – előfordult, hogy egy terhes nő itt volt kénytelen világra hozni gyermekét, mivel a császár fellépését nem hagyhatta el. Nero idővel úgy gondolta, az egész birodalom megérdemli, hogy hallja előadását, így egyfajta „turnéra” indult. Ennek alkalmából előrehozatta a görögök négyévente tartott olimpiai játékait 67-re, ottjártának idejére.

Ez a tény, valamint a versenyeken tanúsított viselkedése és jogtalan győzelme igencsak felbőszítette a görögöket, akik számára az olimpiai játékok vallási jelentőséggel bírtak. Nero végül kénytelen volt félbeszakítani „turnéját” – tanácsadói figyelmeztették, hogy egyesek az életére készülnek törni. A római elit köreiben sem volt elfogadott, hogy maga a császár is szerepet vállal a különféle játékokon, illetve hogy folyamatosan ünnepelteti magát.

68-ban lázadás tört ki Gallia Lugdunensis, majd Hispania Tarraconensis provinciákban, utóbbi kormányzója, Servius Sulpicius Galba sikeresen maga mellé állította a római népet. Nero, miután a praetorianus gárda és tanácsadói is elhagyták, előbb álruhában elrejtőzött, majd személyi titkárával megölette magát. Utolsó szavai állítólag a következők voltak: „Jupiterre! Micsoda művész vész oda velem!” Halála után nevét eltávolították az olimpikonok listájáról.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Nero zenélés közben nézi az égő RómátFogathajtás ábrázolása egy ókori görög edényen
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!