Tradíció és dinamikus szövet
2019. július 22. 11:32 Bartal Csaba
A megújuló lizsé új pozíciót biztosíthat Budapestnek a világ kulturális térképén. Dr. Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója a történelmi felelősségről és a megújuló liget második aranykoráról.
Még el sem készült a Liget, de már kettő nemzetközi díj zsebben. Mi várható még?
Nagyon remélem, hogy még számos hasonló sikerrel büszkélkedhetünk majd az elkövetkezendő időszakban. Viszont el kell mondanom, a legnagyobb elismerés az lesz, amikor elégedett látogatók veszik majd birtokba a parkot és a ligeti intézményeket. A Városliget a saját történelmi hagyományain újul meg, és mint ilyen, mindenképpen valami egészen unikális dolog épül itt Budapest közepén.
Európa legrégibb közparkjáról beszélgetünk, amelynek mindig is a különleges kulturális tartalmak, valamint az épített és a természeti környezet összhangja biztosított speciális státuszt. Annak fényében pedig, hogy ehhez bátran, innovatív módon, 21. századi technológiákkal nyúlunk hozzá, cseppet sem meglepő, hogy nemcsak európai szinten, de világszerte kiváltja az érdeklődést.
A világ legjobb építészeivel dolgozunk együtt, nemzetközi tervpályázatokat folytatunk le, és ennek eredményeként valóban olyan ikonikus épületek és olyan magas színvonalú tájépítészeti megújítás jön létre, amely nemzetközi szinten is egyedülállóvá teszi a Liget-projektet.
Hol és hogyan illeszkedik a Városliget történelmébe ez a grandiózus projekt?
A Ligetnek, és azt hiszem, Budapestnek is a második aranykorát éljük. Az első, a szó klasszikus értelmében vett aranykor a századfordulós Budapesten volt, amikor tényleg óriási fejlődésen ment keresztül a város, és ezen belül természetesen maga a Városliget is. Nemcsak a pesti oldalnak, hanem egész Budapestnek ez volt a kulturális középpontja, és Budapest elit negyede is itt volt – ekkoriban a Rózsadomb még egy alulértékelt szőlőhegy volt, és majd csak később alakult át a városi szövet akként, hogy a budai oldal is felértékelődjön.
Azt mondhatjuk, presztízs volt a századfordulón kikocsikázni a Lizsébe. Nem véletlen, hogy azok az épületek, amelyeket most is összekötünk a Ligettel – a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, maga a Hősök tere vagy éppen a Vajdahunyad vára –, mind a századfordulón épültek. A budapestiek mentális térképén a Városliget speciális helyet foglal el, és ennek a gyökerei valahogy ide, a századfordulóhoz nyúlnak vissza.
Sajnos az elmúlt évtizedekben a Liget sorsa nem fordult jobbra. Például a Városligeti Színházat 1951-ben azért bontották el az Ajtósi Dürer–Dózsa György út sarkán, hogy a tankok zavartalanul tudjanak befordulni a pártállami vezetők nagyobb dicsőségére a Felvonulási téren parádézni. De ez természetesen csak a történelmi múltja a Ligetnek, maga a közpark infrastruktúrája is jelentősen leromlott, tehát a Liget-projekttől függetlenül is nagyon fontos és kiemelkedő, hogy ezt a parkot revitalizáljuk, és visszaadjuk a nagyközönségnek.
A megújítás gyakorlatilag egy második aranykort hoz el. Kifejezetten bátor vállalás, és nagyon komoly gazdasági erőt jelent, ha egy ország mer a saját történelmi gyökere mellett egy igazán nagy ívű és új koncepcióba kezdeni – a Liget Budapest ilyen. Egy olyan kulturális és turisztikai attrakció jön ezáltal létre Budapest szívében, amely egy teljesen új pozíciót biztosíthat a fővárosnak és Magyarországnak is a nemzetközi turisztikai és kulturális térképeken.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap