Törvénytelen születése határozta meg Leonardo da Vinci életpályáját
2022. április 6. 14:25 Múlt-kor
Korábban
A fókusz keresése
1476-ban Leonardót három másik fiatal férfival együtt letartóztatták a firenzei hatóságok „szodómia” vádjával. Hogy valamiféle rivális által koholt koncepciós eljárás, vagy valóban a kor elfogadott normáitól való eltérés volt-e a háttérben, nem tudni – a vádat végül ejtették, azonban Leonardo a következő két évben végzett tevékenységéről, de még hollétéről sincs adat.
1478-ban tűnik fel legközelebb, amikor két megbízást is kapott, amelyek egyikét sem fejezte be. Leonardo megbízhatatlanságának híre egyre szélesebb körben elterjedt, az évek során megbízói több pert is indítottak ellene – a művész azonban továbbra is képtelen volt tartani a határidőket. Amikor Verrocchio három tanítványát választották ki arra, hogy a Sixtus-kápolna festményeinek elkészítésében vegyenek részt, Leonardo nem volt köztük.
Leonardo szerencséjére megbízókból ennek ellenére nem volt hiány. 1482-ben készített ezüstből egy lírát – tehetséges zenész is volt egyúttal –, amely egy ló fejét mintázta. Lorenzo de Medicinek annyira megtetszett a műtárgy, hogy elküldte Leonardóval Milánóba, hogy egyfajta békegesztusként szolgáljon Milánó hercege, Ludovico Sforza felé. Az ajándék elnyerte a herceg tetszését, Leonardo pedig 1499-ig Milánóban dolgozott. Sforza felé elsősorban mérnöki tehetségét igyekezett kiemelni, és másodlagosnak beállítani festői vénáját.
Talán az új környezet, talán éppen a milánói udvarban őt körülvevő, nagy hatalommal bíró férfiak társasága miatt, de Leonardo egyfajta művészi átalakuláson ment keresztül: elkezdte befejezni megbízásait, és ekkoriban készített többet legnagyobb művei közül: A Sziklás Madonnát, illetve Az utolsó vacsorát.
Habár jóval lelkiismeretesebben dolgozott, szokásai megmaradtak korábbi, mások számára kifürkészhetetlen medrükben: sok esetben egész álló nap dolgozott úgy, hogy még csak nem is evett, majd három-négy nap szünetet tartott. Megbízói kételkedtek épelméjűségében, munkái azonban magukért beszéltek.
Leonardo hamar a Sforza család egyik kedvencévé vált, és több nagy munkát is rábíztak a városban, beleértve a milánói katedrális kupoláját, valamint egy óriási bronz lószobor, a Gran Cavallo elkészítését, ennek azonban csak egy hatalmas agyagmodelljéig jutott, mivel a kiöntéséhez szánt bronzból Sforza végül ágyúkat öntetett.
1499-ben menekülni volt kénytelen: XII. Lajos francia és II. Ferdinánd szicíliai és aragóniai király lángba borították Itáliát, Ludovico Sforzát megbuktatták, a Gran Cavallo modelljét pedig céltáblaként használták a bevonuló francia katonák. A művész előbb Velencébe ment, ahol a város védelmében alkalmazták hadmérnökként és építészként, majd 1500-ban visszatért Firenzébe.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára 17:40
- 7+1 híres merénylet a történelemből 17:20
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa 17:05
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák 14:20
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját 13:20
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang 11:20
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát 09:50
- Közös sírba temették az egykor egymástól elválasztott skolasztikust és tanítványát, Héloïse-t 09:05