Több száz múmia és egy egyiptomi királynő piramisa került elő Tutanhamon sírja közelében

II. Teti piramisa Szakkarában (Wikipedia / Wknight94 / CC BY-SA 3.0)

A régészek az elmúlt két évben Szakkarában, a Kairótól mintegy 30 kilométerre délre fekvő lelőhelyen végeztek ásatásokat. A közelmúltban számos koporsóra és múmiára bukkantak, amelyek Tutanhamon (uralkodott: i. e. 1333–1323) legközelebbi tanácsadóihoz és tábornokaihoz tartozhatnak.

A kutatók figyelme kiterjedt a közelben álló piramisra is, amely II. Tetié, az Óbirodalom VI. dinasztiájának első királyáé volt.

„Az Újbirodalom idején Tetit istenként tisztelték, így az emberek szívesen temetkeztek a sírja közelébe” – mondta Záhi Havássz, az ásatás egyik vezető régésze, aki korábban régészeti főfelügyelő és régészeti miniszter is volt. „Viszont a Szakkarából eddig ismert sírok legtöbbje az Óbirodalomból vagy a Későkorból származik. 22 egymáshoz csatlakozó, 9–18 méter közötti mélységű aknára bukkantunk, mindben újbirodalmi temetkezésekkel.” (Az Óbirodalom időszakát az i. e. 27–22., az Újbirodalomét az i. e. 16–11., a Későkort pedig az i. e. 7–4. század közé teszik.)

Az aknákból egy hatalmas mészkőszarkofág mellett mintegy 300 koporsó került elő. „A koporsók mindegyikének egyedi arcvonásai vannak, jól megkülönböztetve a nőket és a férfiakat, és a Halottak könyvéből származó jelenetek díszítik őket. Mindegyik koporsón szerepel az elhunyt neve, és sokon látható Hórusz isten négy fia, akik a mumifikálás során eltávolított belső szerveket védelmezték.”

Ha a koporsók felfedezése nem lett volna elég meglepő, a fedelek felemelésekor a régészek azt találták, hogy a múmiák az eltelt idő ellenére kimondottan jó állapotban maradtak meg.

„Ez azt mutatja, hogy a mumifikálási eljárás az Újbirodalomban érte el csúcspontját” – mondta Havássz. „Néhány koporsónak két fedele is van, és az eddigi legelképesztőbb példányon egy nő tömör aranyból készült maszkját találtuk.

Hozzátette: „A koporsókban és az aknákban számos további leletre bukkantunk, például a szenet nevű ősi táblás játékra, usébtikre (szolgaszobrocskákra), Ptah-Szokar-Ozirisz istent ábrázoló szobrokra, és egy katona kezében még egy fémből készült fejszére is.”

Mindemellett a régészek feltártak egy eddig ismeretlen egyiptomi királynőről megemlékező piramist is. „Azóta megtudtuk, hogy a neve Neith volt, és korábban semmilyen történelmi feljegyzésben nem szerepelt. Lenyűgöző érzés átírni, amit a történelemről tudunk.”

A koporsók és más leletek közül egy válogatást a gizai Nagy Egyiptomi Múzeumban fognak kiállítani, ami a tervek szerint jövőre nyílik meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából