Több baljós jel is megelőzte a spanyol hódítók Mexikóba érkezését
2021. október 3. 17:14 Múlt-kor
Korábban
A nagy Moctezuma udvarában
A spanyolok 1519. november 8-án érkeztek meg Tenochtitlántba. A helyiek – élükön magával II. Moctezumával – kezdetben jól fogadták az idegenek jelenlétét. De ahogy teltek a napok, a nyugalmatlanság egyre nőtt az aztékok között, miután látták, hogy a jövevények felfedezték az Axayácatl-palota (itt szállásolták el őket) egyik fala mögött elrejtett rengeteg arany- és ezüstkincset. A vendégek leplezetlen öröme világosan megmutatta, hogy valójában a meggazdagodás reményében keresték fel a területet.
A spanyolok mohóságukban elhatározták, hogy túszul ejtik Moctezumát. Mialatt az Axayácatl-palotában megszületett a döntés az uralkodó fogságba vetéséről, a Yucatán-félsziget partjai felé egy felfegyverzett kontingens közeledett Velázquez kormányzó parancsára, hogy letartóztassák a főkapitányt és nélküle folytassák tovább a hódítást. Amint Cortés értesült a veszélyről, 150 főből álló csapatot hagyott a városban, a többiekkel együtt pedig útnak indult, hogy szembeszálljon a Pánfilo de Narváez vezette sereggel.
A csata Cortés javára dőlt el, akinek serege az ütközet után 1500 katonával, 90 lóval és 30 darab löveggel gazdagodott – a legyőzöttek ettől kezdve őt szolgálták. A nagy öröm azonban nem tartott sokáig, mivel hírvivői értesítették, hogy Tenochtitlánban az aztékok fellázadtak, és a spanyolok kénytelen voltak az Axayácatl-palotában elbarikádozni magukat.
Az uralkodó halála
Amikor Cortés 1520. június 24-én visszatért a fővárosba, az ostromlottak helyzete teljesen reménytelen volt. A feldühödött aztékok ellen Pedro de Alvarado vezérletével küzdő spanyolok már a megadást fontolgatták. Élelmiszerük már jó ideje elfogyott, ráadásul egy életben maradt lovuk sem volt, amit megfőzhettek volna.
Az erősítésnek azonban sikerült behatolnia a palotába, mivel az aztékok tudták, a spanyolok zárt térben sebezhetőek. Cortés és katonái tudtukon kívül egy halálos csapdába léptek be.
Az épületben rekedt hódítók végül Moctezumát kérték meg, segítse ki őket. Az azték uralkodó felment a palota tetejére, hogy jobb belátásra bírja népét, az összegyűlt tömeg azonban azzal vádolta, hogy eladta magát a spanyoloknak. Elkezdték kővel dobálni, és három nappal később belehalt sérüléseibe. Sokan azt mondják, valójában nem a kőzuhatag, hanem bemocskolódott tisztessége és a büszkeségén esett csorba okozta halálát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- A nyilasok halálmenetei után a gettó borzalmai vártak a budapesti zsidóságra
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához 19:05
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet 17:05
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult 15:05
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat 15:05
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről 14:20
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko 09:50
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része 09:20
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat 09:05