2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Több 1956-os emigráns magyar tudós is a világhírnévig vitte

2016. szeptember 14. 16:13

Forradalom a Kaukázusban

Deák Nóra 1956 emlékezete az USA keleti partvidékén című előadásában kifejtette, az emlékművek felavatásai általában kerek évfordulókhoz köthetők. 1986-ban óta a bostoni Liberty Square Parkban áll Gyuri Hollósy magyar származású szobrász Aspiration of Liberty című munkája, a művész New Brunswick-i emlékművét pedig 2006-ban avatták fel. A Camp Kilmer-i menekültfogadó-bázison két emléktábla is emlékeztet az 1956-ot követő eseményekre. A Pennsylvania állambeli Herefordban 1996-ban avatták fel a Magyar Tanyát, 2007-ben pedig George W. Bush avatta fel Washington DC-ben Thomas Marsh szobrát a kommunizmus áldozatainak emlékére. 2006-ban egy méltó New York-i 56-os emlékmű felállítását is elhatározták, és a város vezetői végül elfogadták, hogy a Riverside Parkban fekvő Kossuth-szobor mellett megépülhet az emlékmű. A pályázatot Nagy Tamás Ybl-díjas építész nyerte. Mindszenty Józsefnek két portréja is megtalálható New Brunswickban, és 1976 óta szobra is áll a városban, a róla elnevezett téren. New Yorkban a Magyar Házon áll Mindszenty-emléktábla.

Dr. Deák Piroska a római Via Giuia 1-es szám alatti Falconiere-palotáról beszélt, amelyet 1927-ben vásárolt meg a magyar állam, és létrehozta benne a Magyar Királyi Akadémiát, a magyar kultúra olaszországi reprezentatív intézetét. A második világháború megszakította az intézet virágzását, ám ezt követőn, 1950-ig ismét aranykor köszöntött be, amelynek a kommunista diktatúra létrejöttével vége szakadt. Az épületben ekkortól a szocializmus építésének propagandája folyt. Az 1956-os forradalom napjaiban a teljes kommunista személyzet megszökött az intézetből. Az intézet egyházi irányítás alá került, és menekült diákokat fogadott be, ám a kommunisták követelték, hogy kapják vissza az épületet, így 1957-ben el a diákoknak el kellett hagyniuk az akkor már Pápai Magyar Egyházi Intézet néven ismert szervezet épületét. A Via de’ Cestari 34-ben költöztek át, ahol 2001 óta a menekült diákok kollégiuma emlékére emléktábla áll. Capriban az 1956-os magyar mártírokról is elneveztek egy teret, de nem ez az egyetlen, ahol a magyar forradalommal kapcsolatos eseményekről és személyektől elnevezett köztér található: többek között Beneventóban, Riminiben, Pescarában és Padovában is található ilyen.

Dr. Chikány Gábor több 56-os vers idézését követően Gérecz Attila válogatott öttusázóról, költőről beszélt, aki már a Rákosi-korszak alatt is volt börtönben, majd 1956. november 7-én a Rókus kórháznál esett el a forradalmi harcokban. Ezt követően a Széna téri emlékmű eszmei mondanivalójáról, az általa közvetített üzenetről, majd a Mansfeld Péter-emlékparkban álló Mansfeld-emlékműről mesélt, ezt követően pedig Angyal István, Tóth Ilona és Kósa Pál, Koszterna Gyula, Iván-Kovács László és Nagy Imre emlékművét vette számba. Dr. Chikány Gábor többek között a Gyulán kivégzett Mány Erzsébet és Farkas Mihály emlékére állított emlékműre, valamint a mosonmagyaróvári sortűz áldozatainak emlékművére is kitért.   

Gondos Béla ’56-os meghurcoltak emlékei nyomában Erdélyben és Grúziában című előadásában kifejtette, hogy 1956 márciusán Grúziában is kitört egy forradalom, amelyet kegyetlenül vérbe fojtottak, ezt követően azonban a grúzok (vagy georgiaiak) kiemelten foglalkoztak a többi ország szabadságküzdelmeivel, így a magyarral is. A kutató ezt követőn röviden az erdélyi forradalmi emlékművekről beszélt, Dr. Messik Miklós pedig a nyugat-európai 56-os emlékekről emlékezett meg.

Ferdinandy György az 1956-os forradalom során keletkezett viccekről beszélt, ennek kapcsán pedig kitért arra, hogy forradalmárok a kapitalizmus és a szocializmus közötti harmadik útban hittek. Egy alkalommal megkérdezték tőle, hogy 1956-ról miért nem született meg egy méltó nagyregény. Ferdinandy szerint az otthon maradtak nem írhattak ilyet, az emigránsokat pedig az első években lekötötte az asszimiláció, ám ezt követően megtalálták a helyüket a nyugati világban. Szerinte ekkor kellett volna megírni ezt a művet, és bár nagy lélegzetű munka nem született, a fiatal írók és költők közül sokan feldolgozták az eseményeket.  

Parák Tibor felszólalásában elmondta, hogy 1956 októberében a Nógrádi Szénbányászati Tröszt főgeológusa volt, és éppen Erdélyben volt a forradalom időszakában. Társaival nem tudott visszatérni Magyarországra, Nagyváradon keresztül éppen a szovjet csapatok vonultak. Konstancában letartóztatták, majd a bukaresti jugoszláv követségen kért menedékjogot, ahonnan a magyar követségre küldték, és nehezen, de végül megkapta a szükséges dokumentumot. Átengedték Jugoszláviába, ahol őt és társait Tito egyik magyar származású tisztje fogadta. Majd az osztrák követséges keresztül kijutott Bécsbe, innen került Svédországba (a svédeket nem érdekelte, kiket fogadnak be, ezért köztörvényesek is kerültek a magyarok sorai közé). A svédek 7 ezer embert fogadtak be, de a számuk egy év múlva egy ezerrel csökkent, mivel sokan túl hűvösnek tartották az éghajlatot. Parák Tibort hamarosan felvették egyetemre, és beindult a karrierje, még a svéd tévében is sokat szerepelt. 39 éven át minden nap naplót írt: ez Vasember címen jelent meg (a címet egy újságíró adta).

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár