Tíz szívszorító naplóbejegyzés a 2. világháborúból
2015. július 30. 08:18
Korábban
Szomjúság Hirosimában
„Elindultam, de húsz vagy harminc lépés után meg kellett állnom. A lélegzetem kapkodóvá vált, a szívem kalapált, a lábaim pedig csaknem összecsuklottak. Ellenállhatatlan szomjúság fogott el, és könyörögtem Jaeko-sannak, hogy találjon nekem egy kis vizet. De sehol sem volt már víz. Miután valamelyest visszatért az erőm, folytattuk utunkat. Még mindig mezítelenül voltam, de a legkevesebb szégyent sem éreztem emiatt. A kórház felé tartó utunk végeláthatatlannak tűnt, végül a lábam, amelyen már megszáradt a kiömlő vér, megtagadta az engedelmességet, és nem akart tovább vinni. Az erőm, az akaratom cserben hagyott, és azt mondtam a feleségemnek (aki majdnem olyan súlyos sérüléseket szerzett, mint én), hogy menjen egyedül. Hallani sem akart erről, de nem volt más választása...” - olvasható Micsihiko Hacsija hirosimai lakos naplójában az 1945. augusztus 6-i napról.
1945. augusztus 6-án az amerikai erők egy atombombát dobtak le a japán Hirosimára, a pusztító erejű szerkezet közvetlenül a városközpont felett robbant fel, azonnal megölve a város lakosságának mintegy negyedét, a túlélőkre pedig a gyilkos sugárzás várt. A bomba robbanásakor a kórházi dolgozó Micsihiko Hacsija otthonában pihent, mintegy másfél kilométerre a centrumtól. 1955-ben megjelent naplója érzékletesen számol be az ominózus napról. A robbanás puszta ereje letépte róla a ruhákat, és a férfi testének jobb oldala súlyosan megégett, a naplóban is leírt „ellenállhatatlan szomjúság” pedig a súlyos égési sérülés közvetlen hatása, ugyanis a test folyadékmennyisége vészesen lecsökken. Micsihiko és felesége túlélték a háborút, a város azon kerülete lakóinak „csupán” 27 százaléka hunyt el, míg 800 méterrel odébb a halálozási arány már 86 százalék volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke volt Antall József 19:05
- A zenetörténelemre is hatással volt Esterházy II. Miklós 17:05
- Hóna alatt a Mona Lisával sétált ki a Louvreból 09:49
- Alvilági kapcsolatai miatt az FBI is megfigyelte Frank Sinatrát 09:05
- Juan Diego lett az első indián szent, neki jelent meg a Guadalupe-i Szűzanya tegnap
- 10 tény az ördögűzésről tegnap
- Elviselhetetlen fájdalommal járt a foghúzás az érzéstelenítés feltalálása előtt tegnap
- Magyar forradalom a svéd források tükrében tegnap