Titokzatos ókori varázsszövegekre bukkantak Szerbiában

A varázsszövegek többsége ártó célzatú, megkötő átkokat tartalmaz, de bajelhárító vagy gyógyító szövegeket is írtak az amulettekre - közölte Ilija Dankovic, a szerb tudományos akadémia (SANU) régészeti intézetének kutatója. A lemezkéket legtöbbször az idő előtt elhalálozott vagy erőszakos halált halt emberekkel együtt temették el, hogy az isteneknek üzenjenek velük. Dankovic szerint az arany és az ezüst lamellára írt szövegekkel nagy valószínűséggel a jóindulatú isteneknek akartak üzenni. A tudósokat meglepte az egyedi felfedezés, amilyenre még nem volt példa az ókori Róma területén - jelezte a régész.

Miomir Korac, a régészeti intézet igazgatója és a Viminacium projekt vezetője a sajtónak úgy nyilatkozott: az ezüstlapon található üzenet szimbólumokat tartalmaz, és a tartalma egyelőre teljes rejtély maradt, míg az aranyon görög ábécét használtak, ugyanakkor a szöveget nem görögül vésték bele, hanem valami furcsa közel-keleti nyelven. A nyelvészek mindössze néhány közel-keleti isten és démon nevét tudták megfejteni, akiket az amulett viselőinek megvédésére kértek. Az aranylemez szövegében egyszerre említik Baált, a zsidó szentírásban a hamis istent, és Jahvét, aki az egyedüli teremtő isten - közölte Korac, hozzáfűzve, hogy ez példa nélküli, olyan, mintha a keresztények egyszerre imádkoznának Krisztushoz és az Antikrisztushoz. Az elhunytak egy korai keresztény szektához tartozhattak - vélte a kutató.

A Római Birodalomban, a mai Egyiptom és Olaszország területén korábban is találtak hasonló átkokat és imádságokat tartalmazó lemezeket, de soha ilyeneket, mint amilyenekre Viminaciumban leltek. Az eddig feltárt lamellákon a szimbólumok mellett mindig volt egy görög vagy latin szöveg, amely megmagyarázta, mit kér viselője a másvilági erőktől - mondta el a projektvezető. A speciális ólomkapszulákba rejtett amulettekre egy családi sírboltban bukkantak a régészek. A festett falú sírkertben a 3-5. században temetkezhettek, és két évszázadig volt használatban. Az 1,8 méter mélyen lévő 11 sírban a csontvázak mellett számos ékszert is találtak. Az egykori temető a készülő kostolaci hőerőmű helyén fekszik, az építkezések előtti régészeti vizsgálódások során bukkantak a sírokra. Mindazonáltal Viminacium területén korábban már több mint 14 ezer sírhelyet ástak ki régészek, így a volt római város körüli térség számít az egykori római birodalom legnagyobb feltárt temetkezési helyének.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”