Titkoztatos asszaszinok – karizmatikus vezetők alapították a legendás orgyilkos rendet
2025. február 18. 11:27 Múlt-kor
Az asszaszinokat aligha kell bemutatni. Az angol nyelvben köznévként is meghonosodott a nevük („orgyilkos”, illetve „merénylő” jelentéssel), örök emléket állítva annak, hogy leginkább a politikai gyilkosságaikról váltak nevezetessé. A hozzájuk kapcsolódó legendák, a számos kulturális utalás már-már lehetetlenné teszi azt, hogy kiderüljön az igazság velük kapcsolatban. Talán nem meglepő, hogy a valóság az asszaszinok kapcsán sokkal árnyaltabb, mint azt a legtöbb helyen olvashatjuk. Némi túlzással asszaszinok ma is léteznek, persze nem úgy, ahogy azt magunk elé képzeljük, tehát ne egy rejtőzködő, gyilkosságra szakosodott szektára gondoljunk.
Asszaszin akcióban
Korábban
Egy kis muszlim teológia
Ahhoz, hogy megértsük az asszaszinok helyzetét, és egyáltalán felvázoljuk a történetüket, szükséges megérteni azt is, hogy hol a helyük a muszlim valláson belül. A híradásokat hallgatva a legtöbben alighanem tisztában vannak azzal, hogy a muszlimoknak két nagy ágát különböztetjük meg: a szunnitákat és a síitákat. Ám azt már kevesebben tudják, hogy a két ágon belül további csoportok találhatóak, amelyek fontos részletekben különböztetik meg magukat egymástól.
A síiták eleinte egy politikai csoportot képeztek, hiszen a negyedik kalifa, Ali (656 – 661) követőinek számítottak, aki Fatimának, Mohamed legkisebb és legkedvesebb lányának volt a férje. Alit a siíták az első imámnak tekintik, a fiait, Haszant és Huszajnt pedig a másodiknak és a harmadiknak.
Alit megölték, ám a kiterjedt muszlim világ keleti részén, a mai Irak területén továbbra is népszerű maradt, és az Omajjád kalifával szemben Huszajnt meghívták a trónra. 680-ban azonban tőrbe csalták és lemészárolták. Ez az esemény hozzájárult a vele kapcsolatos mártírkultusz kialakulásához, és a síita mozgalom vallási jellegének megerősödéséhez.
Az asszaszinok előszeretettel csaptak le célszemélyeikre nyilvános eseményeken, például a pénteki imádságokon
A siíták legnagyobb csoportja az ún. tizenkettes siítáké, akiket az általuk elismert tizenkét imámról neveztek el. A hatodik imám, Dzsaffar asz-Szádik a legidősebb fiát, Iszmáilt tekintette utódjának, ám végül mégis a fiatalabb fia, Músza el-Kázim lett az örököse.
A tizenkettes sííták szerint azért, mert Iszmáil meghalt még az apja életében, a hetes siíták szerint viszont valójában Iszmáil fia, Muhammad az igazi örökös. Őket iszmáilitáknak is nevezik. Nekik is több águk létezik, az asszaszinok szemszögéből azonban elsősorban a nizáriták váltak érdekessé.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- Ifjú éveiben a hadbíróságot is megjárta az USA legkiválóbb tengernagya, Chester Nimitz admirális
- II. Erzsébet 70 évig uralkodott, ezzel ő ült leghosszabb ideig az angol trónon
- Harc minden négyzetméterért: az Ivo Dzsima-i csata tragédiája
- Női ejtőernyős és magyar távírász is volt a „néma láthatatlanok” között
- Titokzatos gáztámadások tartották rettegésben az amerikai kisvárost
- Az esélytelenek nyugalmával tartották a védhetetlen Hongkongot a brit katonák
- A kulákság megpróbáltatásai: Kollektivizálás és „agrárreformok” 1953 után 17:05
- Rejtélyes radioaktív berillium anomália a Csendes-óceán fenekén 16:05
- Politikába született Ted Kennedy, a „szenátus oroszlánja” 15:05
- Titokzatos alagutak a milánói Sforza-kastély alatt, ahogy da Vinci felvázolta 14:05
- Gólem az agyaglény, ami olykor alkotójára támad 13:21
- Csak hetente háromszor volt műsor a rendszeres tévéadások indulásakor 12:20
- Sokkal kevesebb gladiátor halt meg az arénában, mint azt gondolnánk 10:38
- Segeda-i Caro olyan megalázó vereséget mért a rómaiakra, hogy az máig hat 09:27
