Öt bizarr és paranoid királyi szokás az emberevéstől az őrült orvosi gyógymódokig
2019. május 21. 13:21 Múlt-kor
Korábban
I. Erzsébet mérgező alapozója
A „Szűz Királynő” (1558-1603) az egyik legegészségesebb uralkodónő volt saját korában, mondhatni sosem esett ágynak. Még a szüléssel járó kockázatot sem vállalta, egész életében majd kicsattant az egészségtől. Csupán egyetlen egy alkalommal dőlt ágynak, amikor a himlő következtében kialakult fertőzés komoly próbára tette immunrendszerét 1568-ban, 29 évesen. A betegségből ugyan felgyógyult, ennek ellenére arcán örökre viselnie kellett a himlő nyomát, amit érthető okokból minden lehetséges anyaggal igyekezett teljes mértékben elkendőzni, ezért is köszön vissza az őt ábrázoló portrékról majdhogynem egy porcelánbaba képe.
A korszak felfogását tekintve érthető volt Erzsébet túlzott gondossága arcát illetően, hiszen akkoriban a legkisebb fogyatékosságot, legyen ez egy bőrhiba, Istentől származó büntetésnek tekintették. Természetesen nem ő volt az egyetlen, aki bőrproblémákkal küzdött. Egyes asszonyok mindenféle keveréket fecskendeztek a himlő hátrahagyott mélyedéseibe, például terpentint, méhviaszt, de előfordult, hogy emberi zsírt is. Utóbbit a város helyi hóhérjától szerezték be, aki a még meleg testek felnyitásából nyerte a zsírt.
Az ugyan kérdéses, hogy maga Erzsébet használt-e emberi származékot, viszont biztosra vehető, hogy felépülése után mérgező, festékszerű alapozó használatával kendőzte el arcán a hegeket, porcelánszerűvé változtatva bőrét a fehér anyag segítségével. A keverék egy meglehetősen toxikus elegye volt az ólomércnek, ecetnek, időnként arzénnak, hidroxidnak és karbonátnak. Hogy sminkje teljes legyen, arccsontjainak pirospozsgás mivoltát és ajkainak színét higanytartalmú cinóberfestékkel hívta elő. Az uralkodónő lényegében minden nap mérgek egész sorát kente saját magára, hogy bőrhibái rejtve maradhassanak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap