2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Szultáni ágyasok felemelkedése – nőuralom az Oszmán Birodalomban

2015. október 27. 15:22

A selyemzsinór hatalma

A történészek szerint az Ibrahim pasa erőszakos halála körüli időkre vezethető vissza a hárem megerősödése. Érdekesség, hogy az eset éppen az Oszmán kardját viselő uralkodók között leginkább nagyra becsült és tisztelt I. Szulejmán (1521–1566) uralkodásának idején történt, akit a törökök al-Kanuni, azaz a Törvényhozó, az európaiak pedig a Nagy, valamint Dicsőséges néven emlegettek. Egy nagy formátumú uralkodónak is lehetnek azonban gyengeségei. Szulejmán számáraa gyenge pontot egy rutén származású, kislányos külsejű hölgy, Hürrem jelentette. Az eredetileg Alexandra névre keresztelt Hürrem egy ortodox pópa lányaként látta meg a napvilágot, majd később Rokszolána néven vált ismertté a nyugati szalonokban. Ez az alacsony termetű, figyelemre méltó idomokkal rendelkező varázslatos alattvaló már nagyon fiatalon a hárem tagja lett, miután – feltehetőleg tekintélyes összegekért – megvásárolták a rabló tatároktól.

A háremben Hürrem elsajátította az ének, a tánc és – ártatlansága virágának elvesztése nélkül, amelyet csak a szultán, Isten földi helytartója szakíthatott le – a szerelem művészetét is. Hürrem az iszlám vallás tanításaival is megismerkedett, anélkül, hogy a Próféta követőjévé vált volna. A szultán ágyasai eredendően szolgák voltak, és kizárólag az anyasággal válhattak szabad nőkké, a házasság ugyanis önmagában nem volt elegendő feltétel. Szulejmánt azonban – aki akkoriban már két gyermek apja volt – azonnal rabul ejtette Hürrem szépsége, így a lánynak nem kellett tartania az örökös szolgaságtól. Az uralkodó annyira beleszeretett, hogy egész életében hű maradt hozzá.

Az oszmán történelem során több alkalommal előfordult, hogy a nők voltak kénytelenek helytállni a szultán helyett, főleg az uralkodó távolléte idején. Már a görög Nilüfer is kiválóan kormányozta a birodalmat, mialatt hitvese, a második oszmán szultán, Orhan háborúzott. Az a fajta befolyás azonban, amely a 16. századtól Rokszolána és az őt követő szultánák élveztek, teljesen újszerűnek számított. Az Északkelet-Európából érkezett Hürrem rendelkezéseinek egyike az volt, hogy a háremet költöztessék át Isztambul szívéből a Topkapiba, a Szeráj néven is emlegetett birodalmi palotába, amely éves szinten egymagában felemésztette a birodalom adóbevételeinek mintegy 25%-át. A hárem átköltözésével – ahol IV. Mehmet idejében (1648–87) a nők száma meghaladta a kétezret (beleértve a kiszolgáló személyzetet is, akik ugyan nem voltak ágyasok, de szépségük alapján válogatták őket) – soha nem látott mértékben fonódott össze a politikai hatalom központja és az uralkodó magánélete. Vélhetően maga Ibrahim nagyvezír, a 16. század egyik legnagyobb hatalmú vezetője is Hürrem és befolyásos környezete akaratának áldozata lett.

Amikor Rokszolána világra hozta Szelimet, fiú örökössel ajándékozva meg ezzel a szultánt, öldöklő versengés vette kezdetét közte és Gülbahar, Szulejmán másik felesége között. Mindkettejüknek sikerült a haseki szultána, azaz a – szultán számára – fiú örököst világra hozó feleség előkelő rangjára emelkedni. A rivalizálás ebben az esetben azonban nem a szokásos női féltékenységre vezethető vissza, az oszmán hagyományok szerint a trónutódlás ugyanis – ellentétben az európai monarchiák nagy részében kialakult gyakorlattal – nem automatikusan az elsőszülött fiút illette, hanem azt, aki a legnagyobb hatalommal rendelkező érdekcsoport támogatását élvezve letörte testvérei aspirációit. A hagyomány szerint amint valamelyik fél hivatalosan is megszerezte a hatalmat, az első legyőzötteket selyemhurokkal fojtották meg, a „királyi” vér kiontása ugyanis szentségtörésnek számított. Mindez arra szolgált, hogy elhárítsák a többi legitim trónkövetelő – testvérek, mostohatestvérek, nagybácsik, unokatestvérek és unokaöccsök – várható puccskísérleteit. Riválisa felett aratott győzelmével az egyik haseki szultána tehát – a hatalom mellett – egyik gyermeke túlélését is biztosította.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A lepantói csataI. Szulejmán szultánHürremTáncoló háremhölgyekHayreddin BarbarossaKösemA válide szultána lakhelye
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár