Sztárzenekarok, legendás sportolók és besúgók a negyven éve átadott Budapest Sportcsarnokban

A Budapest Sportcsarnok 1985-ben (Fortepan / Gábor Viktor)

Úgy épült a BS, mint a Luca széke. Amikor 1941-ben a szomszédságában felavatták a Nemzeti Sportcsarnokot (ma Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok), rögvest kijelölték a helyét egy nagy befogadóképességű sportcsarnoknak is, de a következő húsz évben kézzelfogható előrehaladás nem történt az ügy érdekében. Már jóval a kommunista hatalomátvétel után, túl 1956-on, a kádári sportvezetés a hatvanas évek elején megbízta a Középülettervező Vállalatot egy tizenötezer néző befogadására alkalmas komplexum tanulmányterveinek elkészítésével.

Az 1949 óta működő KÖZTI alapvetően középületek tervezésére specializálódott, és olyan jelentős projektek létrehozásában vett részt, mint például a Népstadion felépítése, a budai Várnegyed helyreállítása, a MOM Kultúrház megvalósítása vagy a budapesti Műegyetem bővítése.

Budapest Sportcsarnok, ünnepség a felavatáskor, 1982. február 12-én. (Fortepan / Szalay Zoltán)

Az évek teltek, a tervek álltak, mígnem évekkel később az MTST (Magyar Testnevelési és Sport Tanács) Gulyás Zoltán építésszel elkészíttette egy tizenkétezres csarnok kiviteli terveit. De az építkezések ekkor sem kezdődtek meg, aminek alapvetően két oka volt: egyrészt az akkori árak nem tették lehetővé egy ekkora méretű komplexum költségeinek fedezését, másrészt a magyar szakemberek nem tudták megoldani a tervekben szereplő, 120 méter fesztávolságú tetőszerkezet kivitelezését.

A nagyméretű fedett csarnokra való igény azonban egyre inkább fokozódott, ezért Budapest születésének centenáriumán, 1973-ban a főváros vezetése elhatározta egy multifunkcionális csarnok felépítését, amelyet nem sokkal később a pártvezetés is megerősített. Egy évvel később a magyar mérnökök olyan nemzetközi sportcsarnokok tetőszerkezeteit tanulmányozták, amelyeknek megvalósítását képesek voltak leutánozni. Így fordulhatott elő, hogy a leningrádi Jubileumi Sportcsarnok lett a BS mintája (bár funkcióinak kialakítását a müncheni olimpiai csarnokról mintázták), és a kivitelezési problémák leküzdésében szovjet szakemberek segítségét vették igénybe, erről 1975 során államközi egyezmény is született.

Puskás Ferenc dedikál, mellette Déri János riporter (Fortepan / Urbán Tamás)

Már csak pénzre volt szükség, de rengetegre, hiszen az Állami Tervbizottság a kiemelt beruházást 1724 millió forintban hagyta jóvá. A kommunista pártvezetés gyorsan megoldást talált az anyagi nehézségek enyhítésére: felülről érkező sugallatra az állami nagyvállalatok „önként” mintegy 500 millió forintot ajánlottak fel nyereségeikből, a kivitelezés során pedig több mint húszezer ember dolgozott társadalmi munkában mintegy 113 ezer munkaórányi időt.

A XIV. kerületi tanács építési engedélyének kiadása és az építési területen lévő 144 lakás elbontása, valamint lakóinak kiköltöztetése után az első kapavágások 1978. március 1-én kezdődtek meg a Hungária körút és a Kerepesi út sarkán. A beruházás részeként adták át a Népstadion autóbusz-pályaudvart, illetve a BS és a Népstadion között felhúzott Hotel Stadiont is. A sportcsarnok 1982-es átadásakor a lelátón 7000, a kihúzható tribünön további 3000, a küzdőtéri székeken 2500 ember foglalhatott helyett, tehát a maximális befogadó képessége 12500 fő volt.

A BS akkor több szempontból is egyedülálló épületnek számított hazánkban, nemcsak lenyűgöző méretei (A csarnok 120 m átmérőjű, 26 m magas, kettősfalú henger volt), hanem bravúros megoldásai miatt is. Az egyes sport- és kulturális események megrendezésekor olyan technikai megoldásokkal kellett operálni, amelyeket korábban nem használtak itthon, így eleinte például a jégkészítéssel kapcsolatban is adódtak nehézségek. Az épület különlegességének számított a 2500 luxos belső világítása, amelyet a közvetítések kiváló minősége miatt nagyra értékeltek a tévés szakemberek is. A mennyezet speciális kialakításának köszönhetően a terem akusztikája olyan minőségű volt, hogy 1983-ban a legjobb európai koncerthelyszínnek választották.

Budapest Sportcsarnok, Élő segély Afrikáért, kétnapos könnyűzenei koncert 1985. december 26-án és 28-án. (Fortepan / Urbán Tamás)

Már a megnyitó évében rangos eseményeknek adott otthont a csarnok: tavasszal asztalitenisz Európa-bajnokságot rendeztek, nyáron kilencezer néző látogatott ki az Európa válogatott–USA válogatott férfi kosárlabda mérkőzésre, ahol a szemfülesebb sportrajongóknak megakadt a szeme egy 19 éves fiatal zsenin, egy bizonyos Michael Jordanen.

Ugyanezen év decemberében női kézilabda-világbajnokságra került sor, de eléggé rendhagyó módon: a torna harmadik napján a BS történetének első igazi világsztárja, Tina Turner lépett fel, és adott felejthetetlen koncertet.

Kuriózum, hogy a koncertről ma már ügynökjelentés is van a birtokunkban, mivel a kádári állambiztonság a magyar könnyűzenében otthonosan mozgó „Dejkó” fedőnevű ügynököt fizette be a koncertre. A hálózati személy mindamellett olyan nagyon izgalmas dolgokról mégsem tudott beszámolni tartótisztjének:

„A találkozó alkalmával a tmb. [titkos megbízott] jelentette, hogy feladatának megfelelően volt december 4-én a Budapest Sportcsarnokban Tina Turner és együttesének koncertjén. A koncert során rendzavarásra utaló körülményt nem tapasztalt. A küzdőtéren elhelyezett székek elfoglalásánál voltak nézeteltérések a rendezők és a nézők között. A küzdőtéren elhelyezett széksorok és a székek is számozottak voltak, oda is helyre szóló jegyeket lehetett venni 200 forintos áron. Több személyt kellett a székekről felállítani, mert nem volt jegyük és ezek a személyek Lehel Lászlóra a Budapest Sportcsarnok szervezési osztályvezetőjére hivatkoztak, hogy az ő fizetett vendégei.”

Tina Turnert követően a BS színpadán a magyar rajongók olyan világsztárokat láthattak fellépni, mint Carlos Santana, a Deep Purple, Elton John, az Iron Maiden, a Dire Straits, a Depeche Mode, a Black Sabbath, Miles Davis, a Scorpions, az Aerosmith, a Pearl Jam, a Metallica, vagy a Led Zeppelin.

Tűzoltóautók az égő Budapest Sportcsarnok körül. A tűz következtében a küzdőtér feletti födém teljesen leszakadt. (MTI / Kovács Tamás)

A tragikus ezredvégi leégését egy korábbi tűzeset előzte meg: 1984 januárjában meggyulladt az épület alsó árkádsora, a tűz átterjedt az alagsor több helyiségébe, de az időben a helyszínre érkező tűzoltók sikeresen megfékezték a lángokat, bár a kár értéke igy is több millió forintra rúgott.

Végül elérkezett minden idők egyik legszomorúbb karácsonyi vására: 1999. december 15-nek hajnalán a vásár helyszínéül szolgáló küzdőtéren valami meggyulladt (vélhetően egy égve felejtett gyertya), amely rövidesen komoly tüzet okozott. A riasztást követően a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság óriási erőkkel vonult a helyszínre, mintegy 50 tűzoltó kezdte meg a közel három órán keresztül tartó oltási munkálatokat. Az épületben tartózkodó tizenhat személyt sikerült épségben kimenteni a lángoló csarnokból, de a több órán át tartó intenzív tűz olyan szerkezeti károkat okozott a BS-ben, hogy rendbehozása szóba sem kerülhetett. Helyén 2003-ban adták át a Papp László Budapest Sportarénát.

„A tűz az épületet elégetheti, a múltat és a jövőt sohasem” – hirdette az új sportcsarnok építésének javára rendezett jótékonysági adománygyűjtés egykori szlogenje. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2010

• Woodrow Wilson és a nők
• Mona Lisa a fontainebleau-i fürdőben
• Az elkábított válogatott
• Az első igazi First Lady
• A római kor ékszerei
• Egyet fizet, kettőt kap - Politikus First Ladyk a Fehér Házban
• Igazolt bornírtságok
• Wellness és fitnesz a Balaton partján