Szinte lehetetlen kideríteni, valóban járt-e Kínában Marco Polo
2019. január 8. 12:06 Múlt-kor
Marco Polo neve az elmúlt évszázadok során elválaszthatatlanul összefonódott Kínával és az utazással. Az egymillió című művében található feljegyzések az 1200-as évek titokzatos keleti világának értékes történeti forrásai. Ennek ellenére a velencei kereskedővel kapcsolatban leggyakrabban hangoztatott elmélet szerint valójában sohasem járt Kínában. A teória szerint sokkal hamarabb, feltehetőleg már a Selyemút fekete-tengeri szakaszánál megállt. Itt került kapcsolatba azokkal a perzsa utazókkal, akiktől összegyűjtötte Az egymillióban leírt, másodkézből származó híreket – állítja számos szakértő.
Korábban
Bestseller a börtönből
Marco Polo (1254–1324) barangolásairól szóló műve, Az egymillió 1298-ban született, a kalandokat azonban nem az utazó, hanem Rustichello, a pisai lovagregényekre specializálódott író gyűjtötte össze és jegyezte le. Rustichello és Polo cellatársak voltak a Velencével és Pisával hadban álló Genovában, ahol túszokként tartották őket fogva, feltehetőleg az 1298-as curzolai csatát követően. Az ófrancia nyelven született könyvet Marco Polo átnézte, majd latinra és egyéb nyelvekre is lefordította, így az hamarosan bestsellerré válhatott.
Sajnálatos módon az eredeti kéziratnak nyoma veszett, a különböző kiadások pedig számos ellentmondást tartalmaznak. Nem nehéz elképzelni, hogy Rustichello kiszínezett, vagy akár ki is talált részleteket, aminek köszönhetően következetlenségek kerülhettek a könyvbe. Ráadásul, mint minden korabeli útikönyv, Az egymillió is – a görög Hérodotosz által megkezdett hagyományt folytatva – említést tesz képzeletbeli állatokról és népekről. A velencei utazó jóhiszeműségét megkérdőjelező elmélet érveinek felsorolása előtt tehát fontos megjegyezni, hogy a szöveget eleve erős forráskritikával kell olvasni.
A „hazug” Marco Polóról szóló elmélet nem teljesen új, sokan ugyanis már a 19. század folyamán megfogalmazták kétségeiket azzal kapcsolatban, hogy az utazó valóban járt-e a távol-keleti országban. Az igazi lavinát azonban Frances Wood, a londoni British Library Kína-részlegének igazgatója indította el 1995-ben Marco Polo nem járt Kínában? címmel megjelent könyvével. A munka világszerte óriási felháborodást váltott ki, egy olasz régészekből álló csoport kutatásai azonban megerősíteni látszanak az angol kutató feltételezéseit.
Illusztráció Az egymillió egyik kiadásából (kép forrása: pacmusee.qc.ca)
„Arra, hogy Marco Polo nem jutott el Pekingbe egyelőre főként filológiai természetű, azaz Az egymillió szövegének tanulmányozására épülő nyomok utalnak. Régészként mi utazásának konkrét, kézzel fogható bizonyítékait keressük” – magyarázza Daniele Petrella, a Nápolyi Egyetem régésze.
De nézzük a Marco Polo szövegével szemben támasztott kételyeket. Az egymillió azt sugallja, hogy a kereskedő ismerte a mongol nyelvet, ez önmagában viszont nem sokat bizonyít, hiszen akkoriban gyakorlatilag egész Ázsia, a Fekete-tengertől Kínáig (amelyet Marco Polo Catainak hívott) a Dzsingisz kán által alapított birodalom részét képezte. Érdekes viszont – jegyzik meg a szkeptikusok –, hogy bár húsz éven keresztül utazgatott Keleten, Marco Polo meglehetősen keveset írt a mindennapi életről és a kínai szokásokról: nem tett említést például sem a teáról, sem pedig a Nagy Falról. Mindeközben antropológushoz illő pontossággal számolt be több nép szokásairól is, amelyekkel útja során találkozott.
Város mongol ostrom alatt egy perzsa krónikában (kép forrása: Wikimedia Commons)
Az utazó beszámolóiban ezenkívül számos logikai rést is találhatunk. Hsziangjang 1273-as ostromáról azt írja, hogy a Polo-testvérek második útjuk során voltak szemtanúi az eseményeknek (első útjukon, 1255 és 1266 között, Marco még nem vett részt), ami lehetetlen, tekintve, hogy a Polo-klán 1274-ben ért Kínába (miután 1271-ben keltek útra). Az is ellentmondásos, hogy szokásától eltérően a helyi, mongol és kínai helységnevek helyett azok perzsa elnevezéseit használta. Amikor a kereskedő Csüancsou kikötőjéről ír – ahonnan a mongol flotta Japán meghódítására indult –, a kínai név helyett a perzsa Zaiton elnevezést használja. Emellett említést tesz a Kubiláj kántól kapott fontos megbízatásokról is, neve azonban semmilyen hivatalos krónikában vagy helyi nyilvántartásban nem található meg.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Szovjetunió
- A földönkívüliek, a KGB és a jeti sem bizonyultak kielégítő válasznak a hírhedt Gyatlov-rejtélyre
- Űrrepülése után hímestojásként vigyáztak a szovjet hatóságok Jurij Gagarinra
- Akár egymillió áldozata is lehetett Leningrád csaknem 900 napos ostromának
- Tragédiák sorába torkollott az oroszlánokat házi kedvencként tartó szovjet család története
- Honfitársával mérkőzött volna meg az emigráns orosz sakkvilágbajnok, a meccs előtt holtan találtak rá
- Rákosi Mátyást adtuk az 1848-as szabadságharc lobogóiért cserébe
- Végigkísérte a zeppelinek világhódítását a szépségéről ismert újságírónő
- Megírta Sztálin kedvenc regényét, mégis betiltották Bulgakov műveit
- Fanatikusan és kegyetlenül szolgálta ki Sztálin akaratát Molotov
- Gomba, eper és zellerpuncs: Albert Einstein, az ínyenc, aki a hajvágásnak már nem volt a rajongója 12:02
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna 10:23
- Földrengés után tűzvész sújtotta San Francisco városának lakóit 1906-ban 08:14
- Amerikai blamázs: reménytelen puccskísérlet a Disznó-öbölnél tegnap
- Kötél általi halál lett a narodnyik forradalmárok végzete, örökségük mégis követőkre talált tegnap
- A birodalmi átok sem állította meg Luthert Európa történelmének megváltoztatásában tegnap
- A Rákóczi-szabadságharc lezárását már nem érhette meg a békére törekedő I. József tegnap
- Agrárutópia helyett rémuralom követte a vörös khmerek hatalomátvételét Kambodzsában tegnap