Szinte élővé teszik a színezett fotók az amerikai polgárháborút

2018. június 14. 18:06 Múlt-kor

Szinte szó szerint életre kel az amerikai polgárháború a kiszínezett korabeli fényképeken, amelyeken nem csupán az elnök, a hadsereg vezetői, tábornokok, hanem egyszerű katonák, sebészek portréi, valamint város- és tájképek, lerombolt települések, csata utáni állapotok is láthatók. A svéd Sanna Dullaway képszerkesztő által kiszínezett fotók - amelyek egyenként legalább három óráig készültek - teljesen új megvilágításba helyezik a testvérharcot, és közelebb hozzák az amerikai kontinens egyik legfontosabb 19. századi momentumát.

Korábban

• A politikai merénylő, akiből legendát faragtak: John Wilkes Booth, Lincoln elnök gyilkosa
• „Önmagával vívta” történelmének legvéresebb háborúját az Egyesült Államok
• A nap, amikor Abraham Lincoln kihirdette a rabszolgák felszabadítását

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?