Szinte biztosan Szulejmán türbéjét fedezték fel Szigetvár mellett

A török hódoltság emlékei Magyarországon

A középkori magyar állam 1526. augusztus 29-én, a mohácsi csatában elbukott. A vereség után kettős királyválasztás következett, a két nagyhatalom (az Oszmán és a Habsburg Birodalom) közé ékelt, meggyengült ország hamarosan két, majd három részre szakadt, állandósultak a háborús állapotok. A török egyre terjeszkedett, a 16. század végére már az ország területének negyven százalékát hódította meg. Az 1541-ben török kézre került Budát csak 1686-ban sikerült visszavenni, Magyarország (kivéve a Temes vidékét) csak az 1699-es karlócai békével szabadult fel.

A török uralom emlékét mondák, földrajzi nevek (például a budai Tabán), jövevényszavak (dandár, korbács, basa, papucs, dolmány, bogrács stb.) mellett számos épület is őrzi. Az elfoglalt városok képe - ha csak időlegesen is - megváltozott, fürdők, iskolák, mecsetek épültek, Pest, Buda, Pécs, Temesvár sziluettjét a korabeli ábrázolásokon karcsú minaretek uralták. A török kiűzése után ezen épületek többsége eltűnt. Kevesen tudják, hogy a hódoltság második legnagyobb dzsámija (Pécs után) Szolnokon állt, a városban idén nyáron is látható volt az alacsony vízállású Tiszában a török által épített híd maradványai, az első állandó folyami átkelő a Tiszán és egyben Magyarországon.

Talán a legismertebb török kori épület Magyarországon Pécs központjában Gázi Kászim pasa dzsámija. Az 1579 táján emelt, négyzet alaprajzú, három boltszakaszos előcsarnokú, minaretes típusú épületet nyolcszögletes dobon nyugvó félgömbkupola fedi. A török uralom után a jezsuitáké lett, akik keresztény templommá alakították át és lebontották minaretjét. Ugyancsak Pécsett áll az 1660-as évek elején épült a Jakováli Hasszán dzsámi is. A négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített, kupolával fedett épület jobb oldalán karcsú minaret magasodik - ez az épületegyüttes az egyetlen dzsámi az egykori török hódoltság területén, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. A dzsámi ma múzeum, ugyanakkor működő muszlim imahely is.

A Dél-Dunántúl török emlékei közé tartozik Szigetváron a vár ostroma közben elhunyt I. Szulejmán szultán dzsámija. A várban található, téglalap alaprajzú épülethez az északnyugati oldalon szabályos 14 szög alakú minaret csatlakozik, de ennek nagy része a 18. században leomlott. Szigetvár középpontjában, a Zrínyi téren áll Ali pasa dzsámija, a mai Szent Rókus-templom, amely 1588-89-ben épült és a török kiűzése után szinte teljesen átépítettek. Siklóson található a 16. század közepéről származó Malkocs bég dzsámija. Az épület a török kiűzése után megrongálódott, egy részét le is bontották, de az 1990-es évek elején helyreállították.

Budán az utazó Evlia Cselebi 24 dzsámiról, 43 mecsetről, 3 türbéről számolt be, ezek szinte kivétel nélkül elpusztultak. Ma is látható az 1541-ben Budán elhunyt dervis, Gül Baba sírja fölé 1548-ban emelt türbe, amely muszlim zarándokhely, rekonstrukciója jelenleg is folyik. A nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett épület kőzsámolyon áll, kváderkőből épült külső homlokzata egyszerű, bejárata keleten nyílik. A törökök Budán több fürdőt építettek. Eredeti alakjában maradt fenn és ma is használatos a Király fürdő a Fő utcában, az egykori várfalakon belül, vízellátását a Lukács fürdő környékéről biztosítják. A Gellért hegy lábánál az 1560-as években épült fel a Rudas fürdő, amelynek magva még ma is a török fürdő nyolcszögletű medencéje és medencetere, oszlopos kialakítása ritkaság. A Tabánban áll a Rác fürdő, amely sértetlenül vészelte át az 1686-os ostromot. A fürdőt később többször átépítették, kibővítették, de megmaradt nyolcszögletű, a török idejéből származó kupolacsarnoka, rekonstrukciója nemrégiben fejeződött be.

Esztergomban áll az Özicseli Hadzsi Ibrahim dzsámi: a megszokottól eltérően téglalap alaprajzú, kétszintes épület alsó része valaha a középkori várfal része volt. Egyik sarkára minaretet emeltek, ezt a 18. században bontották el. Az épület a város visszafoglalása után magtár, majd lakóház lett, az ezredfordulón állították helyre. Magyarországon három török minaret található, a pécsi mellett Érden és Egerben. Az egri az egykori Oszmán Birodalom legészakibb építészeti emléke, 1596 körül épült. A hozzá tartozó, később templommá alakított dzsámit a 19. század közepén bontották le, a minaret tetején a félholdra keresztet állítottak. A minaretet 1897-ben restaurálták, 1962-ben folytattak rajta állagvédelmi munkákat. A 14 szög alaprajzú, 40 méter magas torony erkélyére 97 csigalépcső vezet fel.

A 16. századból származó érdi minaret dzsámija szintén elpusztult, a torony müezzinerkélye és sisakja is megrongálódott egy villámcsapás következtében. A helyreállítás során a hiányzó részek pótlására szándékosan eltérő anyagot használtak, hogy egyértelmű legyen, melyek az eredeti részek. A 23 méter magas, zömök minaret törzse 12 szög alaprajzú, körerkélyéhez 53 változó magasságú csigalépcső vezet fel. Szabadbattyán határában áll a Kula-torony, amelyet a törökök katonai célokra emeltek. A hódoltság során többször váltott gazdát, rekonstrukciójára az 1970-es években került sor. Hasonló erődítmény volt a dunaföldvári Csonka-torony, amelyet háromszoros palánkfal védett, két kapuja, sarkain kerek tornyok voltak. A visszavonuló törökök 1686-ban felgyújtották, a 19. században toldaléképületet emeltek mellé, amelyet a felújítások során is meghagytak.

1. Az első török alapítású település
2. A török hódoltság emlékei Magyarországon

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Pártján belül is számtalan ellenséget szerzett magának Nagy Imre
• 1956-ban nemcsak a Rádió, hanem a Magyar Televízió is jelentős károkat szenvedett
• Csírájában fojtotta el Mansfeld Péter fegyveres csoportját a megtorló állam
• Óriási vérveszteség volt a magyar sportnak az ifiválogatott 1956-os kintmaradása
• Így próbálták hazacsalni Kádárék az 1956-os menekülteket
• ’56-os szerepvállalása dacára sem merték elhallgattatni Sinkovits Imrét
• Az 1956-os magyar menekültek karácsonya Camp Kilmerben
• Egy ritka fénykép mesél a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálásáról
• „Parancsoló bátorsággal és méltósággal” – az 1956-os budapesti nőtüntetés