Szibéria legősibb sziklarajzait találhatták meg

Az Altaj-hegység eldugott Ukok-fennsíkja a régi korokban a mainál "népszerűbb" hely lehetett - erről tanúskodik a területen feltárt régészeti leletek sokasága. Itt találták meg 1993-ban egy halomsír (kurgán) feltárásakor a tetovált női múmia, az "ukoki hercegnő" földi maradványait, akit 2500 éve helyeztek végső nyugalomra - olvasható a The Siberian Times angol nyelvű orosz lap tudósításában.

Az Altaj-hegységben rengeteg sziklarajzot is felfedeztek, ezek korát 5000 évesre becsülik a szakemberek. Sokkal ősibbek lehetnek azonban az Ukok-fennsík szegletében, Oroszország, Mongólia, Kína és Kazahsztán határán, 2500 méteres magasságban lévő, lovakat és bölényeket ábrázoló petroglifák, ám az őskori műalkotások pontos kormeghatározását számtalan körülmény nehezíti. A feladatra egy francia-orosz kutatócsoport vállalkozott, amely júliusban kezdte el a vizsgálatokat.

Ligyija Zotkina, a Novoszibirszki Állami Egyetem kutatója az előzetes eredményeket ismertetve elmondta, hogy az ukoki petroglifákat rendkívül kemény, vulkanikus eredetű kőzetbe, riolitba vésték, amelynek felületét tükörfényesre csiszolták a legutolsó jégkorszak után visszavonuló gleccserek. A régészek általában a kort a környező üledékes kőzetek rétegtani vizsgálatával határozzák meg, ám a fennsík rendkívül szeles időjárása olyannyira "összezavarta" a rétegeket, hogy a pontos datálás lehetetlenné vált.

"Másfajta módszereket kellett alkalmaznunk, így a földfelszín tanulmányozását végző geomorfológusokat vontunk be a munkába, akiknek azt kellett kideríteniük, mikor szabadult meg a fennsík jégpáncéljától. Az előzetes adatok szerint ez 8-10 ezer éve történt, ekkor juthattak fel a fennsíkra az őskori művészek és alkothatták meg a sziklarajzokat" - magyarázta Ligyija Zlatkova. A kutatóknak azt is ki kellett deríteniük, hogy kő- vagy fémeszközök segítségével készültek-e a petroglifák. Amennyiben fémeszközöket használtak, ez azt jelenti, hogy a feltételezettnél évezredekkel később készültek a sziklarajzok.

"Az eddigi adataink szerint kőeszközökkel készültek, így paleolit alkotásokról van szó" - ismertette Ligyija Zlatkova, megjegyezve, hogy a sziklákon talált nyomok alapján az őskori mesterek a petroglifák elkészítése előtt "felskiccelték" a tervezett sziklarajzot. A régészek kísérletképpen maguk is megpróbáltak petroglifákat készíteni, és mint kiderült, a "festővásznat", azaz a rendkívül kemény riolit-kőzetet előzetesen elő kellett készíteni, lekaparva a felszínét. "Mikroszkóp alatt megvizsgálva, a karcolatok egyeznek az őskori művészek által készítettekkel. "Nem tudjuk, hogy kik készítették a sziklarajzokat, de meggyőződésünk szerint a paleolitikumból származnak és ezek Szibéria legősibb petroglifái" - fogalmazott az orosz régész.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?