Szexmentes hetek, bordélyházak, bujaság és böjt – a középkori szexualitás titkai
2020. május 2. 08:17 Czókos Gergő
A szexuális forradalom korában és azt követően szocializálódott generációknak már nehéz elképzelni, milyen szigorú szabályoknak kellett megfelelnie szexuális téren a középkor emberének. Az egyházi előírások számos napon tiltották a közösülést, és még a házastárssal is csak egyetlen pózban lehetett nemi aktust folytatni. Az elmélet és a gyakorlat azonban már akkor is gyakorta elvált egymástól.
Korábban
Az egyetlen elfogadott póz
Európában a középkor évszázadaiban – a szabados ókorral összehasonlítva – gyökeresen megváltozott a szexualitáshoz való hozzáállás. A neves francia filozófus, Michel Foucault egyenesen a testi érintkezéshez való viszonyban látta a „pogány” ókor és a keresztény erkölcs diadala által meghatározott középkor közötti legnagyobb különbséget.
A téma másik szakértője, Ruth Mazo Karras elmélete szerint (amelyet egészséges öniróniával maga is „pop-freudista” magyarázatnak nevez) a keresztény erkölcsnek a nemiséget bűnnek tekintő felfogása szempontjából fontos mozzanat, hogy a katolikus egyház (elsősorban a házasságellenes aszketikus mozgalmak hatására) a XI. században kötelezővé tette papjai számára a nőtlenséget.
Ennek ismeretében érthetőbb, hogy – miként a korai kereszténység sivatagi remetéi – a szexuális életre vonatkozó intelmeket lejegyző papok és szerzetesek a gonosz műveként tekintettek a nemi vágyra, és különösen a nők által kiváltott kísértéstől óvták a keresztényeket, mivel ők maguk alighanem meglehetősen frusztráltak lehettek a szexualitás teljes hiányától.
A nőkről kialakult torz, őket gonosz csábítóként ábrázoló kép visszaköszönt a házasságban játszott szerepükkel kapcsolatos hozzáállásban. A nők a házasságban jogilag alávetett helyzetben voltak, amit az is jelez, hogy amennyiben nem tudtak fiúgyermeket szülni, férjük – mondjuk házasságtörés vádjával – elüldözhette őket otthonról.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
A nő által elkövetett valódi házasságtörés esetén a férfiak gyakran nyúltak az önbíráskodás eszközéhez, ha pedig a feleség ezt megúszta, a hatóságoktól komoly büntetésre számíthatott. Ha a rossz bánásmód miatt akár egyházi, akár világi fórum előtt panaszt emelt, a legritkább esetben számíthatott megértésre.
A női félrelépés súlyos elbírálására a keresztény erkölcsnek a szexualitás kereteihez történő hozzáállása ad magyarázatot: az egyház a monogám házasság egyedül üdvözítő voltát hirdette. Európában nagyjából a XI–XII. századra szilárdult meg a házasság intézményének ezen formája, amely az Isten előtt kötött szövetség felbonthatatlanságára épült.
Bár a középkori egyházatyák közül sokan még a nemi együttlét minden formáját elvetették, bűnnek (persze bocsánatos bűnnek) bélyegezve még az utódnemzésre irányuló testi kapcsolatot is, a skolasztikusok a felek házasságon kívüli nemi életének megakadályozására szolgáló eszközként tekintettek a szexre, amelyet persze továbbra is csak a káros szenvedélytől való tartózkodás kívánalmának figyelembe vételével volt ildomos űzni. Az egyházi előírások szerint nemi érintkezésnél kizárólag egyetlen póz – az egyház szerint a legkisebb élvezetet nyújtó, megtermékenyítésre legalkalmasabbnak tartott, Aquinói Szent Tamás által is egyedüliként elfogadhatónak nyilvánított misszionárius póz – jöhetett szóba.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A Szovjetunió mellett Csehszlovákia és Jugoszlávia felé is jóvátétel terhelte Magyarországot tegnap
- Több ezer embernek kellett elhagynia otthonát a Pinatubo kitörése miatt tegnap
- Tíz kihagyhatatlan nyári színházi bemutató tegnap
- Hibás politikai döntések sorozata vezetett a Magna Carta kiadásához tegnap
- Hadvezérként is jeleskedett Bakócz Tamás, a későbbi pápajelölt tegnap
- Súlyos vereséget mért Napóleon az utolsó nemesi felkelésre 2024.06.14.
- Nem állt meg az élet Franciaországban a német megszállás után 2024.06.14.
- „Érzelmileg is erősen motivál, hogy Budapestért dolgozhatok” – interjú Csorba László történésszel 2024.06.14.