Szenvedélyek tűzterében – viharos történetek „szemtanúja” volt Zsolnay Miklós kandallója

Szifilisz, elmebaj és az elherdált kandalló

1911 körül Zsolnay Miklós beköltözött felesége Thököly úti villájába és minden valószínűség szerint ekkor került sor az egyik negyven négyzetméteres sarokszoba férfiszalonná való alakítására. Ez a helyiség attól kezdve a Román szoba nevet viselte, utalva azokra a stílusjegyekre, melyek nemcsak a bútorokat, hanem a nyílászárókat is jellemezni kívánták. A kandalló is ekkor kerülhetett ide - az eredetileg itt lévő cserépkályha helyére. A szoba ajtainak és faburkolatainak zöld eozinszínűre festett állatküzdelmet ábrázoló faragványai, valamint egymásba fonódó indákat megjelenítő ékítményei inkább őskeresztény, bizánci, illetve ősmagyar stílusjegyeket idéznek, de a korban ezeket nevezhették „román stílusú” díszítményeknek. A zöld eozinfényben ragyogó kandalló - melynek típusa a Zsolnay-féle kályhák nyilvántartási könyvében „Romanischer Camin Kachel” vagyis román stílusúnak nevezve szerepel - palmettás, indafonadékos díszítőelemeivel kiválóan illeszkedett a szoba egyéb díszítményeihez.

A helyiség kivitelezésének ötlete valószínűleg összefüggésben lehetett a korábbiakban már említett várbeli Szent István-teremével, melynek megszületése egyébként pont Zsolnay Miklóshoz köthető, mert ő vetette fel, hogy az újjáépülő budavári palota egyik díszterme majolikával legyen burkolva. Talán ennek mintájára készítette el magának ezt a hasonló – a honalapítás korára utaló – szobát, melynek legfőbb éke a várbelihez hasonlóan egy Zsolnay-kandalló volt.

Zsolnay Miklós azonban nem sokáig élvezhette férfiszobájának nyugalmát, mert a kandalló lángoló tüze ellenére Bónis Malvinnal való viszonya kihűlt és a házaspár szétköltözött. A színésznőnek az a 25000 koronás (majd 1918-tól duplájára emelt) évjáradék szolgálhatott fájdalomdíjul, melyet a házassági szerződésben biztosítatott magának „bármelyik fél vétkességéből adódó” válás, illetve különélés esetére. Zsolnay Miklós pedig új szerelmekkel vigasztalta sebzett szívét, mely miatt előbb szifiliszt, majd ebből eredően elmebajt kapott, ami végül 1922-es halálához vezetett. Bónis Malvin azonban továbbra is tékozlóan költekezett és mivel kiadásaira az évjáradéka nem volt elegendő, banki kölcsönöket vett fel, így végül háza eladására kényszerült.

Az 1921-ben kelt, Hecht Lipót nagykereskedő négy gyermekével kötött adásvételi szerződés az egész villára, melléképületeire és berendezésére vonatkozott, kivéve az ötödik pontban külön szerepeltetett Zsolnay-kandallót. Ennek megtartásához ugyanis érzelmi vagy esetleg anyagi okokból Bónis Malvin ragaszkodott. Végül aztán a kandalló az épületben maradt, talán a szétbontás és elszállítás nehézségei vagy az új tulajdonosok részéről történő pénzbeli megváltás miatt. A villában ezután az egyik tulajdonos, Hecht Edit és annak férje, dr. Bárány Károly, Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt. igazgatója élt egészen a második világháborúig. 1945-ben, amikor az oroszok elérték Budapestet, a velük való konfrontáció elkerülése érdekében Bárány Károly és családja nyugatra távozott – elhagyva a villát teljes berendezésével és a kandallóval együtt.

1945-ben a teljes épségben maradt épületet Gábor József közlekedésügyi miniszternek, a Külkereskedelmi Hivatal elnökének utalták ki – minden bizonnyal jól megérdemelten - szolgálati lakásul. Az ő 1964-es halálát követően 1965 és 1966 folyamán a villát minden külső díszétől megfosztották, vastagon bevakolták és még két emeletet húztak fel rá – a klasszikus lakótelepi házak kifinomult eleganciájával ruházva fel így az épületet. Az eredeti ház földszinti hat szobájából két lakást csináltak és szükséglakásnak utalták ki őket. A váltakozó bérlők állítólag annyira elhanyagolták a kandallót tartalmazó helyiséget, hogy az ablaküvegek egy része a jelenlegi tulajdonos 1975-ös beköltözésekor újságpapírral volt pótolva.

Azonban a Zsolnay-féle kandalló túlélte a viszontagságokat és eozinfényének aranyos csillogásába burkolózva várja, hogy ismét egy műértő szobájának ékessége lehessen. Viszontagságos sorsa, Zsolnay Miklóshoz való kötődése és unikális volta révén nem csupán gyűjtői, hanem történelmi darab is, mely a hazai kerámiaművészet egyik fejedelme szerelmi románcának ékes tanúbizonysága.

Főbb források:

Budapest Főváros Levéltárának Zsolnay Miklósné Bónis Malvinra vonatkozó iratai
Budapest Főváros Levéltára Tervtárának a 32773. hrsz. telkére vonatkozó iratai és tervei

A kandalló a BÁV 69. Művészeti aukcióján kerül kalapács alá november 10-én a MOM Kulturális Központban 18.000.000 forintos kikiáltási áron.

További információ: www.bav.hu/aukcio

1. Színésznőfeleség karácsonyra
2. Szifilisz, elmebaj és az elherdált kandalló

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók