Székesfehérvár engedélyezi a Romkertben tárolt csontok elemzését

A városvezető közleményében úgy fogalmazott, "minden városnak megvan a maga öröksége, azonban kevés város és közösség tudhat olyan történelmet és ezzel kötelezettségeket sajátjának, mint Székesfehérvár, amely a nemzet bölcsőjeként, annak történelmi fővárosaként őrzője és gondozója Magyarország páratlan és pótolhatatlan leleteinek és emlékeinek".

Cser-Palkovics András jelezte, hogy tavaly megkeresést kaptak a Magyarságkutató Intézettől, melynek archeogenetikai kutatócsoportja néhány évvel ezelőtt áttörést ért el az Árpád-ház genetikai kutatásában, a dinasztia földi maradványainak pontos azonosításában. Kutatásuk most mérföldkőhöz érkezett, és ennek kapcsán kértek engedélyt a székesfehérvári osszáriumban található csontok genetikai kutatására és elemzésére.

Kiemelte, alapos és átfogó konzultációt folytattak mind a Székesfehérvári Egyházmegye képviselőivel, mind a város régész, történész szakembereivel, valamint aprólékosan megvizsgálták az intézet kérelmét, s ezt követően arra jutottak, hogy megadják az engedélyt az osszáriumban található csontok genetikai kutatására.

A polgármester hangsúlyozta, hogy két feltételt szabtak: a csontokat nem érheti maradandó károsodás, illetve a kutatás lezárása után maradéktalanul vissza kell kerülniük a csontoknak Székesfehérvárra. Hozzátette: ezeket a kritériumokat mind a minisztérium, mind a Magyarságkutató Intézet elfogadta és maradéktalanul támogatja, így kedden aláírta a határozatot, amelynek értelmében megkezdődhet a Romkertben található földi maradványok genetikai elemzése.

Cser-Palkovics András szerint a kutatások páratlan lehetőséget jelenthetnek mind a város, mind a nemzet számára. Úgy vélte, amennyiben eddig megválaszolhatatlan kérdések nyernek legalább részben megoldást, ha a történelmi tudás és a város gazdag öröksége tovább gyarapodik, akkor az túlmutat az aggályokon, új lehetőségeket nyithat meg Székesfehérvár előtt.

Bejelentette: annak érdekében, hogy minél szélesebb nyilvánosság megismerhesse a kutatások pontos, tudományos részleteit, felkérte a Prosperis Alba Kutatóközpontot, hogy szervezzen nyilvános konferenciát a város és a Magyarságkutató Intézet szakértőinek bevonásával.

A polgármester reményét fejezte ki, hogy a kutatások végeztével "a város földjében nyugvó nemzeti nagyjaink földi maradványait méltóképp, az őket és a várost megillető keretek között helyezhetik majd örök nyugalomra, az erre méltóan kialakított Nemzeti Emlékhelyen, ahogyan az az ő akaratuk is volt egykor".

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére