2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Száztíz éves a bahá’í hit Magyarországon

2023. szeptember 7. 16:05 Koczóh Péter

’Abdu’l-Bahá budapesti látogatása és az első bahá’í közösség

Bahá’u’lláh végrendeletében a közösség vezetését, valamint Írásai kötelező érvénnyel történő magyarázásának jogát legidősebb fiára, ’Abdu’l-Bahára (a.m. Bahá szolgája – 1844-1921) hagyta. Bár nem vallásalapító, a bahá’iok ’Abdu’l-Bahát tekintik annak a makulátlan példaképnek, Akihez hasonló életvitelre minden hívőnek törekednie kell. ’Abdu’l-Bahá 1911 és 1913 között két nagy nyugati körutat tett Európában és Amerikában.

A bahá’í hit magyarországi történetének meghatározó pillanata, és egyszersmind kezdete ’Abdu’l-Bahá magyarországi látogatása volt 1913. április 9-18. között.

’Abdu’l-Bahá hatvankilenc éves korában látogatott Budapestre a Teozófiai Társulat volt elnökének, Stark Lipótnak a meghívására. (A teozófia az egyetemes testvériség eljövetelét, és a vallások összehasonlító elemzésének a fontosságát hirdette, így érthető, hogy a teozófusok miért érdeklődtek a bahá’í hit iránt.)
A Mester – ahogy a baháiok ’Abdu’l-Bahát nevezni szokták –  a korabeli magyar köz- és tudományos élet számos fontos képviselőjével találkozott.

Budapesten két olyan kijelentést tett, amelyek különösen manapság tűnhetnek fontosnak: „Budapest lészen egyik középpontja Kelet és Nyugat egyesülésének”, illetve „ebből a városból fog szétáradni a világosság más helyek felé”. Sokat beszélt a Kelet és Nyugat szellemi egységéről, és reményét fejezte ki, hogy Kelet és Nyugat újra egyesülnek majd. Hangsúlyozta, hogy a valóságban nem létezik Kelet és Nyugat, hiszen minden egyes pont a másikhoz képest Kelet és Nyugat is lehet.

Ezért, mondta ’Abdu’l-Bahá, nagyon örül, hogy Magyarországra látogathat, mert ez az ország az irányadó a Kelet fejlődésében, és itt egyesül a nyugati kultúra a keleti szívélyes vendéglátással.

Egy alkalommal érdekesen magyarázta, hogy miért olyan lebilincselőek a beszédei, amit a korabeli sajtó is kiemelt: „Sohasem készülök előre. Megérzem, hogyha a hallgatóság között sok a hívem, olyanok, kiknek lelke elkészült tanaim befogadására és akkor elragad a hév. Hallgatóim szeméből olvasom ki beszédeimet.”

’Abdu’l-Bahá magyarországi látogatása alatt két nyilvános és két zártkörű előadást tartott.

Április 11-én a Régi Képviselőházban (ma Olasz Kultúrintézet, Bródy Sándor utca) több mint ezer ember előtt tartott beszédet, amit Germanus Gyula fordított magyarra.

Beszédében kifejtette, hogy az emberben két erő lakozik: a szellemi és az állati, s hogy e két erő közül eddig az állati diadalmaskodott. A háború az ember állati ösztönéből származik s ennek nyomán terjedt el a barbarizmus, a vadság es bűn a világon. A népek ezidáig fáradságos munkájuk gyümölcsét nagy részben katonai célokra fordították, míg ha meglesz a világbéke, az összes nemzetek megpihenhetnek és békén munkálkodhatnak nemes célokért.

Atyja tanításait hangsúlyozva ’Abdu’l-Bahá sürgette a választójogot a nők számára, és a teljes egyenjogúságot nők és férfiak között. Előadása végén kifejtette, hogy a földgolyó egy, így az emberiségnek is eggyé kell válnia, és ekkor valósulhat meg a tartós béke.

Martha Root, a bahá’í hit utazó tanítója később így írt az estéről: „A hallgatóságnak bemutatta a nagy szent perzsa tudóst – mellette állván – Giesswein prelátus. És mikor utóbb jobboldalt melléállt Goldziher tanár, a közönség spontán tapsviharban tört ki, átérezve annak mély szimbolikus értelmét, hogy ott látta együtt, amint egymás kezét fogták, három nagy világvallás képviselőit: a magas állású katolikus főpapot, a nagynevű zsidó orientalistát, és a bahá’í mozgalom lelkes hirdetőjét. … Ráéreztek, bár tán tudatosan nem értették, hogy ott állván a katolikus főpap és a zsidó keletkutató között, ’Abdu’l-Bahá ezen két nagy vallás megbékélését jelképezte. Minden ülőhely foglalt volt, sokan álltak a galériában, folyosókon és még az utcán is. A hallgatóság Bahá’u’lláh-nak az emberiség egységére vonatkozó tanítását reprezentálta. A Parlament tagjai, filozófiai és filológiai társaságok tagjai, egyetemi professzorok, művészek, katolikus papok, anglikán papok, modern vallási mozgalmak, női mozgalmak képviselői, eszperantisták, és különböző nemzetek és fajok voltak jelen.”

’Abdu’l-Bahát a Magyar Turáni Társaság egyik vezetője, Paikert Alajos meghívta, hogy tartson beszédet a Nemzeti Múzeumban április 14-én. Ő ott Turán (a Kaszpi-tengertől keletre eső terület, ami fontos szerepet játszott a magyarság etnogenezisében) magas kultúrájáról beszélt, és arról, miként pusztult el a középkorban a vallási egyet nem értés és konfliktusok következtében. Hangsúlyozta a vallások lényegi egységét: „Isten Prófétái a lehető legnagyobb békességben éltek egymással, és az isteni vallások alapja egy. Minden egyes Próféta elismerte a másik szentségét. Mivel Ők így viselkedtek, miért kellene nekünk haragot tartanunk egymással? Mindezt annak ellenére, hogy ha az igazságot kutatnánk, azt találnánk, hogy a Mózes, Zoroaszter, Krisztus és Mohamed által lefektetett alapok egyek, és a különbségek (amelyeket ma látunk) a vak utánzásból erednek. Ez okozza a konfliktusokat és viszályokat, ez vezet vérontáshoz és öldökléshez.”

Atyja, Bahá’u’lláh tanításait hat pontban foglalta össze: az emberiség egysége; az egyetemes béke; a vallás a szeretet és a felebaráti érzület forrása; a vallás, a tudomány és a józan ész összhangja; a vallási, felekezeti, nemzeti, faji és politikai előítéletek megszüntetése; és a férfiak és nők egyenlősége.

Előadása végén megosztotta a hallgatósággal a bahá’í hit egyik nagy nőalakjának, Táhirih-nek (ejtsd: Tahere) történetét.

Amikor megkérdezték, hogy melyik hely lesz a béke központja, ’Abdu’l-Bahá azt válaszolta, „az az ország, amelyben először megteremtik a béke kívánalmait, az lesz a béke központja.”

’Abdu’l-Bahá két alkalommal beszélt a Teozófiai Társulat tagjai előtt zárt körben.
Első előadásában a keleti és nyugati civilizáció egymással való megbékélését hangsúlyozta. Kifejtette, hogy az emberben három valóság lakozik, a fizikai, az értelmi és a lelki. Az emberek szíve olyan, mint egy tükör, és a szellemileg érzékeny emberek így akár a nyelv ismerete nélkül is megértik egymást.

A világ előremenetelének fő mozgató erői a nagy Isteni Tanítók, Akik belső, önmaguktól való tudással rendelkeznek.
A második előadás egy meditációs találkozó volt, amelyen a Mester Bahá’u’lláh-ról, a bahá’í hit Alapítójáról beszélt, és jelezte, hogy az emberek most ugyanúgy viselkednek, mint Jézus Krisztus első eljövetelekor, mikor nem ismerték fel, hogy eljött.

Budapesti tartózkodásának utolsó napjaiban ’Abdu’l-Bahá sok kiemelkedő személyiség otthonába kapott meghívást.

Egyikük gróf Apponyi Albert volt, aki ’Abdu’l-Bahának ezt mondta: „Magyarország mindig is azon konfliktusok középpontjában állt, amelyek az elmúlt évszázadban megrázták a világot. És ha van egy nemzet, amelynek érdeke egy új rend felállítása, amely törvényen és nem erőszakon, összhangon és együttműködésen, és nem rivalizáláson alapul, ha van egy nemzet, amelynek különlegesen fontos, hogy ez a béke megteremtődjön és megerősödjön, akkor az a magyar.”

A Mester látogatást tett meghívójánál, Stark Lipótnál, a Teozófiai Társulat volt elnökénél is, aki teozófusi kapcsolatain keresztül már korábban megismerkedett a bahá’í tanításokkal, és felismerte a közös vonásokat. ’Abdu’l-Bahá szavai szerint Stark Lipót szeretete vonzotta Őt Budapestre.
A Mester kétszer is meglátogatta otthonában Goldziher Ignácot, akivel az isteni tudás mibenlétéről, valamint a bábí és a bahá’í hit történetéről beszélgetett.

Érdekes színfoltja a Mester budapesti tartózkodásának találkozása Umrao Singh Sher-Gil szikh főnemessel, akinek felesége Baktay Ervin nővére volt. A házaspár egyik lánya, Amrita később ismert festő lett Indiában.

’Abdu’l-Bahá életében mindössze háromszor engedte meg, hogy lefessék. Budapesti tartózkodása alatt Nádler Róbertnek, a Teozófiai Társulat elnökének, a Királyi Iparművészeti Főiskola festészet professzorának ült háromszor modellt annak kérésére. A festő később így emlékezett vissza: „Amikor ’Abdu’l-Bahát láttam, már hetvenedik évében járt. Elragadó egyénisége mély benyomást tett rám és nagyon szerettem volna vonásait ecsettel megörökíteni. Beleegyezett, hogy eljön a műterembe, de mondta, hogy csak kevés időt tud rám szentelni, mert igen elfoglalt. Nem győztem csodálni az arcán a tökéletes béke, tiszta szeretet és végtelen jóakarat kifejezését. Mindent oly jóságos világításban látott, mindent szépnek talált, úgy a város külső életét, mint lakóinak lelkét. Dicsérte városunk fekvését, a várost szelő nagyszerű Dunát, a jó vizet, a jó embereket. Oly szép gondolata volt! Megihletett és mert tudtam, hogy nincs sok időm, teljes koncentrációval dolgoztam.”

Április 18-án, elutazásakor Abdu’l-Bahá azt mondta, hogy amíg Budapesten tartózkodott, egy lángot gyújtott meg, és minden meg fog változni, amikor ennek a lángnak a fénye mindenki számára látható lesz. Elmagyarázta, hogy egy fa eredete csak egy kis mag, de ha ez fejlődik, és elkezd növekedni, gyönyörű gyümölcsöt fog hozni. Biztosította a jelenlévőket arról, hogy ha kellőképpen kiállnak a szent Tanítások szolgálatára, akkor a Mindenható Seregei a segítségükre sietnek, Isten Ügye előre fog haladni Magyarországon, és győzedelmesek lesznek.

’Abdu’l-Bahá budapesti látogatásának egyik fontos eleme volt a Vámbéry Árminnal való kétszeri találkozása. Vámbéry Ármin már a keleti utazásai során megismerkedett a bábí és a bahá’í vallással. A kezdeti meg nem értés fokozatosan adta át a helyét a tiszteletnek, köszönhetően E.G. Browne-nak, a neves brit orientalistának, aki személyesen találkozott a bahá’í hit Alapítójával, Bahá’u’lláh-val.

A második találkozó végén Vámbéry búcsúzóul ezt mondta: ’Remélem, hallok majd Rólad. Kérlek, mikor hazatérsz keletre, küldd el nekem Atyád Írásait és Értekezéseit, és mindent meg fogok tenni azért, hogy terjesszem őket Európában. Minél jobban terjednek ezen alapelvek, annál közelebb kerülünk a Béke és Testvériség korához.’”

Valamivel később Vámbéry Ármin levelet küldött ’Abdu’l-Bahának, amelyben kijelentette, hogy hisz a bahá’í tanításokban. A bahá’í hit őt tekinti az első magyarországi hívőnek.

Vámbéry Ármin nem sokkal később elhunyt, de azok, akik ’Abdu’l-Bahá látogatásának hatására vették fel a bahá’í hitet, 1913. október 28-án találkoztak Budapesten, és terveikről tájékoztatták ’Abdu’l-Bahát is. Az éppen formálódni kezdő közösség története azonban beleveszett a következő évek világégésébe, majd pedig a Magyar Királyság széthullásába.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Bahá’u’lláh, az alapítóNádler Róbert, festőművészVámbéry Ármin, orientalistaGoldziher Ignác, orientalista (kép forrása: Wikipédia / Orientalist / CC BY-SA 3.0)Stark Lipót, a Teozófiai Társaság volt elnökePaikert Alajos, a Turáni Társaság egyik vezetője
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár