Százezrek vesztek oda felfoghatatlan kínok között Leningrád 900 napos ostromában
2023. január 27. 19:20 Múlt-kor
„Visszatértünk az őskorba. Az életünk már csak egyetlen dologról szólt: az élelemért folyó vadászatról” – írta naplójában a leningrádi blokád napjairól az ostromot túlélő Jelena Szkrjabina. A Wehrmacht alakulatai a finn haderő segítségével 1941. szeptember 8-án zárták körül Oroszország egykori fővárosát, a Leningrádra átkeresztelt Szentpétervárt, ám a német hadvezetés a Néva-parti város bevétele helyett annak kiéheztetése mellett döntött. Leningrád és a szovjet hátország között szinte teljesen megszűnt a kapcsolat. Megkezdődött az újkori történelem egyik leghosszabb, legtöbb áldozatot követelő ostroma. Megfelelő ellátás hiányában, a rendkívül hideg télben a lakosok korábban elképzelhetetlen módszerekhez folyamodtak a túlélés érdekében, ám ennek ellenére is százezrek estek áldozatul a blokádnak, amely 79 éve, 1944. január 27-én szűnt meg teljesen.

Leningrádi nők egy megrongált vezetékből próbálnak vízhez jutni
Korábban
Észak elbarikádozott Velencéje
Németország 1941. június 22-én hajnalban támadta meg a Szovjetuniót. A németek a villámháborús siker érdekében három szovjet nagyváros, Leningrád, Moszkva és Sztálingrád elfoglalását tűzték ki célul.
Hitler az „Észak Velencéjeként” is ismert Néva-parti Leningrád elfoglalásával a Wilhelm von Leeb tábornagy vezette Észak Hadseregcsoportot bízta meg.
A leningrádi hatóságok a németek közeledtével megkezdték a város körül felhúzott védővonal kiépítését.
Az erődítményrendszer felhúzását 1941 júniusának végétől több százezer ember végezte közmunkában.

Több száz kilométer hosszan húzódó tankcsapdák és szögesdrótakadályok, fából összetákolt barikádok és lövészárkok nehezítették a támadók dolgát. A védők körbeaknázták a várost.
Az Észak Hadseregcsoport alakulatai augusztusra megközelítették Leningrád külső védelmi vonalait, miközben a finn hadsereg északról nyomult előre.
A város körül szeptember 8-án bezárult az ostromgyűrű.
Hitler hamarosan egyértelművé tette a szándékait Leningrádot illetően. Mivel nyilvánvaló volt, hogy a város bevételéhez hosszú hónapokra lenne szükség, ami több tízezer német emberéletet követelne, a Führer a lakosság kiéheztetése mellett döntött. Kijelentette: „Szentpétervárt el kell törölni a Föld színéről.”
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


hidegháború
- Háborús uszításnak minősítették Churchill híres beszédét a vasfüggönyről
- Csak későn észlelte a bukásához vezető elégedetlenséget Irán utolsó uralkodója
- Göröngyös úton a csillagokig – Az Apollo–1 tragikus tűzvésze
- A magyar nép, nem pedig a rendszer kapta vissza a Szent Koronát az Egyesült Államoktól
- A hidegháború végének kezdete, a máltai találkozó
- Amikor a világ a nukleáris armageddon szakadékának szélén táncolt
- Az Atlanti-óceán kis szigetén fordult meg a világ sorsa
- A CIA előzetes figyelmeztetése dacára nyerte meg a Szovjetunió az űrverseny első futamát
- A hidegháború törte össze a Los Angeles-i olimpiáról szőtt álmainkat
- Lenyűgöző képeken mutatjuk meg régi korok üde tavaszait 17:05
- Tömeggyilkosságok kísérték a bori munkaszolgálatosok felszabadulását 16:08
- Rengeteg hibája ellenére új távlatokat nyitott meg a régészetben Heinrich Schliemann 14:27
- Csontváry, Renoir és Gulácsy a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria idei húzónevei 13:19
- Évszázadok gasztronómiáját mutatja be a francia királyok mesterszakácsának receptgyűjteménye 11:24
- Bordatöréssel indult az afrikai sivatagok magyar felfedezőjének pályafutása 09:50
- Még 72 évesen is nősülni akart Goethe, a fausti lélek tökéletes ismerője 09:05
- Amikor egy korsó sörért is rögtönítélő bíróság előtt találhatták magukat a magyarok tegnap