Száz év után derült ki, hogy mégsem nők az ölelkező pompejiek

A kis oszlopcsarnokban 1913-14 folyamán összesen nyolc emberi maradványt találtak, mind a nyolcat a finom hamurétegben. A nyolcból háromról gipszöntvényt is formáztak, ami rendkívül ritka a pompeji maradványok esetében: az ókori városban talált több mint 1100 megkövült holttest közül csak 86 volt olyan állapotban, hogy gipszet fecskendezzenek az emberek alakját megőrző üregekbe. Az ölelkező párról a kutatók több mint száz évvel ezelőtt testtartásuk, valamint arányos, formás lábuk miatt úgy gondolták, hogy nők voltak. Spinazzola feltehetően úgy vélte, a kényelmet és a biztonságot keresni a halál torkában inkább egy nőnek jut eszébe, a férfiaktól távolabb áll az ilyesfajta viselkedés. A később az ujjakon talált „kis gyűrűk” csak megerősítették ezt a feltételezést.

A CT-vel kimutatott csonttani és morfológiai jellemzők alapján azonban úgy tűnik, mindketten férfiak voltak. A fejét társa mellkasára hajtó férfi 18 éves volt halálakor, másikuk a vizsgálatok alapján legalább húszéves lehetett a Vezúv kitörése idején. A csont- és fogmaradványokból nyert mitokondriális DNS minden kétséget kizáróan megerősítette, hogy a pár fiatalabb tagja valóban férfi. A DNS-elemzés segítségével emellett az is bebizonyosodott, hogy nem fivérek voltak, és apa-fiú kapcsolatban sem álltak egymással. Emiatt többen úgy vélik, szeretők lehettek, a The History Blog szerzője szerint ennek feltételezése azonban a két nő-teóriához vezető prekoncepcióhoz hasonlóan elhamarkodott, bizonyítékokkal alá nem támasztott, félrevezető előítéletesség lenne.

A vizsgálatok a Vezúv kitörése által elpusztított város leginkább veszélyeztetett részeinek restaurációja végett indított Grande Progetto Pompei (Nagy Pompeji Projekt) részeként valósultak meg. A 86 gipszlenyomat (amelyek közül az elsőt az 1860-as években készítette Giuseppe Fiorelli) ugyanúgy restaurálásra szorul, mint az épületek, amelyek különösen nehéz feladatok jelentenek a szakemberek számára, tekintve, hogy emberi maradványokat is tartalmaznak.

A kutatók annak érdekében, hogy viszonylag pontos képet kapjanak arról, mit rejt a gipszburok – csontokat, fémdarabokat, különféle állapotban lévő további gipszet stb. –, kölcsönvettek egy, a legmodernebb technológiát alkalmazó CT-szkennert, amely képes áthatolni a sűrű anyagon. Ennek segítségével a tudósoknak anélkül sikerült mitokondriális DNS-t kinyerni a csontmaradványokból, hogy komoly károsodás érte volna azokat. Ezen technológia segítségével a szakértők a jövőben rengeteg új információval gazdagodhatnak a pompeji áldozatokkal kapcsolatban.  

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?