„Svédhez méltatlan ital” – hogyan harcoltak a 18. századi svéd királyok a kávé ellen?
2017. december 21. 13:16
Napjainkban Svédország a világ hatodik legnagyobb kávéfogyasztójának számít. Bár a fekete ital már 17. századi megjelenése óta rendkívül népszerű volt az északi országban, egyes svéd királyok valóságos kereszteshadjáratot indítottak az alattvalóik számára – szerintük – káros ital ellen.
Korábban
A nagy földrajzi felfedezések és az ennek hatására kialakuló világkereskedelmi hálózat révén a 1600-as évekre a kávé megérkezett az akkor fénykorát élő Svédországba is. A skandináv királyság lakói azonnal rajongóivá váltak az élénkítő hatású, fekete italnak. A svéd királyokról azonban ugyanez nem volt elmondható, mivel úgy vélték, a kávé egészségtelen és rendetlen magatartásra készteti az embereket.
Az első drasztikus lépésre 1756-ban Adolf Frigyes király szánta el magát, amikor kemény adót vetett ki a kávé fogyasztására, illetve importjára. Mindazon kávéfogyasztóktól pedig, akik elmulasztották eme adó befizetését, a király rendelete értelmében elkobozták bögréiket és csészealjaikat is. Adolf Frigyes ugyanebben az évben még tovább ment kávéellenes küzdelmében, amikor nem sokkal később teljesen betiltotta annak fogyasztását.
A királyi hivatalnokok országszerte aktív propagandatevékenységet fejtettek ki és igyekeztek meggyőzni az embereket arról, hogy a kávé „svédhez méltatlan” és hogy fogyasszanak helyette inkább más italokat. A tiltás természetesen nem hozott érdemi eredményt és – különösen a gazdagabb rétegek körében – virágzott a kávécsempészet.
Ha a kávékedvelő svédek arra számítottak, hogy majd Adolf Frigyes halála után, elsőszülött fia és örököse, III. Gusztáv végre békében hagyja őket, akkor csalódniuk kellett. Az 1771-ben trónralépő új király épp úgy undorodott a fekete italtól, mint édesapja. Az alattvalói egészségéért aggódó uralkodó azonban kifinomultabb eszközhöz folyamodott a kávé ellen vívott harcban, mint a betiltás vagy a hangzatos szónoklatok.
III. Gusztáv ugyanis már egy új korszak gyermeke volt és mindvégig a felvilágosult abszolutizmus jegyében uralkodott. Így például a polgárság és a parasztság érdekeit támogatta a nemességgel szemben, kórházakat és árvaházakat nyitott és korlátozott vallásszabadságot biztosított az addig teljesen elnyomott katolikusok és zsidók számára. Nagy csodálója volt a francia felvilágosodás egyik kulcsfigurájának, Voltaire-nek is. Nem meglepő hát, hogy a kávé káros hatásait egy tudományos kísérlettel igyekezett bizonyítani.
A király ellátogatott az egyik börtönbe, ahol kiválasztott két férfit, akik amellett, hogy ikrek voltak, mindkettejüket halálra ítélték korábban. Az emberkísérletben való részvételükért cserébe III. Gusztáv életfogytiglani börtönbüntetésre enyhítette ítéletüket, amit a két férfi valószínűleg örömmel fogadott. Örömük pedig csak tovább fokozódhatott, amikor megtudták, hogy mi is vár rájuk.
A két elítéltnek innentől kezdve nem volt más dolga, mint ülni a cellájukban és egyikőjüknek napi három csésze kávét, míg a másiknak ugyanennyi teát elfogyasztani. A király arra számított, hogy a kávét fogyasztó férfin napokon belül megmutatkoznak az ital pusztító hatásai, de végül csalódnia kellett. A férfin semmiféle változás nem mutatkozott. Sőt, a sors furcsa fintora révén a kávéfogyasztó elítélt túlélte a királyt (akit 1792-ben egy álarcosbálon gyilkoltak meg az intézkedéseivel elégedetlen nemesek), majd teafogyasztó testvérét is.
A svéd királyok nem voltak egyedül a kávéval szembeni ellenérzéseikkel. Adolf Frigyes és III. Gusztáv kortársa, Nagy Frigyes porosz király szintén igyekezett gátat szabni a fekete ital terjedésének. Betiltotta a kávéfőzést és „szaglászokat” küldött az utcákra, akik kemény büntetéseket szabtak ki mindenkire, akit kávéfőzésen vagy -fogyasztáson kaptak. 1777-es kávéellenes kiáltványában pedig így fogalmazott: „Undorral vettem észre alattvalóim kávéfogyasztásának növekedését … Mindenki kávét iszik … Az én embereim igyanak sört!”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap