Soha nem heverte ki Róma a gótoktól Hadrianopolisnál kapott pofont

A háború vége

A Valens halála utáni évekről viszonylag keveset tudunk. A keleti birodalomfélben I. Theodosius lett az új császár, aki egy sikeres római katonai parancsnoknak volt a fia. 379-ben, egy évvel a csata után lett császár, hogy pontosan milyen körülmények között, nem tudjuk. Gratianus mindenesetre elfogadta őt társcsászárként.

Kisebb győzelmeket aratott ugyan, de a kezére játszott az is, hogy a gótok Hadrianopolis után megosztottá váltak, és egy részük Pannóniába távozott és ott telepedett le.

Theodosius megütközött a gótok másik felével Thesszalonikánál 380-ban, ám súlyos vereséget szenvedett, és a helyzetet végül Gratianus segítsége mentette meg egy évvel később.

A harcoknak a 382-ben megkötött béke vetett véget, amelyben a gótok, politikai szervezetüket lényegében érintetlenül megtartva, letelepedhettek Alsó-Moesiában.

A birodalom ugyan sikeresen megnyerte magának a békét, és utóbb Theodosius is megkapta a „Nagy” jelzőt, mégis hosszú idő után ez volt az első alkalom, hogy a római hadszervezet csődöt mondott.

A császárkori legiók immár nem tudták betölteni a szerepüket, és a kelet-európai pusztákról érkező népek is tisztában lehettek azzal, hogy Rómát képesek lehetnek legyőzni.

A hadrianopolisi csata után csaknem pontosan egy évszázaddal később ez a tudás a Római Birodalom bukásához vezet.

1. A keleti veszedelem
2. A „szíves” vendéglátás
3. A gót háború
4. A türelmetlen császár csatája
5. A háború vége

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek