Snúrozók, tündérrózsák, földrajztudósok: Józsefváros XX. századi pillanatai
2021. április 24. 15:04 Múlt-kor
A mai VIII. kerület egyes pontjaihoz a magyar történelem meghatározó eseményei kötődnek, itt épült fel a nemzet múzeuma és színháza, ugyanakkor a fővárosiak ezrei élték itt mindennapjaikat. A Fortepan képeiből készült válogatás a józsefvárosi emberek, utcák és terek XX. századi pillanatait villantja fel.
Korábban
A mai Józsefváros területe már a 12. században is lakott volt. A törökök kiűzése után Pest város külterületének számított. Az 1710-es pesti pestisjárvány után itt épült fel Pest első városfalon kívüli kápolnája, a Szent Rókus Fogadalmi Kápolna. A 18. század második felére falusias település alakult ki, amelyet Mária Terézia engedélyét követően, 1777-ben a királynő fiáról Josephinumnak neveztek el. A terület fejlődésében a következő fontos lépés az 1798-ban megnyíló Pesti Polgári Köz Ispotály volt, amely ma már Szent Rókus Kórház néven létezik, és Európa egyik legrégebbi, folyamatosan működő egészségügyi intézménye.
A városrész képe ekkoriban még igencsak másképpen nézett ki. A mai Gutenberg és Rákóczi téren téglavetők- és égetők működtek, ezekből a téglákból épült a Rókus kórház, valamint a Palotanegyed 18. század végén, 19. század elején felhúzott házai. A mai Teleki, II. János Pál pápa tér és a Rózsák tere területén 1785-től állatvásárokat tartottak.
1798-ra fejeződött be a mai Horváth Mihály téren lévő templom építése, amely a környék meghatározó pontját jelentette. A főváros kulturális térképére Józsefvárost egyértelműen az 1847-re elkészült Nemzeti Múzeum rajzolta fel, de tegyük hozzá, ekkor már egy évtizede működött az Astorián az első Nemzeti Színház, majd 1875-ben felépült a Blaha Lujza téren a Népszínház, amelynek avatásán Ferenc József is részt vett. Az Orczy és Festetics család eladott telkein épült meg a Ludovika, amely 1872-ben nyitotta meg kapuit, és létrejött az Orczy-kert. A budapesti tudományegyetem orvosi, vegytani karai után 1881-től a bölcsészkar vehette birtokba a Múzeum körúton azt a területet, ahol az ELTE kara ma is működik.
Az 1838-as árvíz nagy károkat okozott, a romba döntött földszintes vályogházak helyén épültek fel a mai Palotanegyed palotái és nagypolgári bérházai. A 19. század közepére 17 és félezer lakos élt itt, a parcellázások folytatódtak, nőtt a lakott területek száma. A főváros 1873-as egyesítésekor Józsefvárosnak nyolc tere és 62 utcája volt. Ekkor az Alsó-külváros Józsefvárosra eső része a VIII-as számozást kapta a kialakított tíz kerület között. Sok más kerülettel ellentétben Józsefváros határai később nem módosultak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához tegnap
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege tegnap
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja tegnap
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát tegnap
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 2024.05.18.