Kalandos középkor

Sikoly, halálhörgés és könyörgés – az 1956. október 25-i sortűz borzalmai

2016. október 26. 12:56

Katonai csúcstechnika és veterán fegyverek

Tulipán Éva különböző forrásokat olvasva emlékezett a Kossuth téri sortűz nevesített és az ismeretlen áldozataira. Mint elmondta, a különböző becslések szerint 80-350 ember lelhette halálát a Parlament előtt október 25-én délelőtt, a véres csütörtökön. Név szerint ugyanakkor mindössze 71 embert ismerünk. Kifejtette, hogy az anyakönyvi adatokból sok mindent megtudhatunk, ugyanakkor „csalókák” is, hiszen az adott napon elhunytak számát rögzítik, és például ha három héttel később halt bele valaki a Kossuth téren szerzett sérüléseibe, akkor az áldozatot nem köthetjük a forrás által a sortűzhöz. Tovább nehezíti a történészek helyzetét, hogy nincsenek források a sebesülések típusairól sem. Tulipán szerint a Kossuth tér és környéki elhunytak száma a legmagasabb az egy napra tehető forradalmi áldozatok számát tekintve.

„A fegyver lehet a haza megmentésének, de a sortűz kivitelezésének eszköze is. Nem a fegyvert, hanem a fegyvert tartó embert kell minősíteni” – mondta a pályáját fegyvertörténészként kezdő Kedves Gyula ezredes, az Országgyűlés Múzeumának vezetője. A téren dörgő fegyverek – katonai csúcstechnika és világháborús veterán fegyverek találkozása Budapesten című előadásában a felkelők és a szovjet megszállók által használt fegyverek közti hatalmas különbséget elemezte.

Egy T-54-es roncsai az Üllői úton

Mint elmondta, a nehézfegyvereket, amelyek megszólaltak 1956. október 25-én a Kossuth téren, nem emberek megállítására tervezték, hanem általában nehézgépek ellen használták. A szovjet hadsereg Budapest utcáin kora legmodernebb fegyvereit vetette be: a T-34-esek és a T-44-es tankok mellett gyakran lehetett látni az 50-60-as évek csodafegyverét, a T-54-es tankot. A sok ország hadseregében a mai napig aktív állományban lévő szovjet harckocsi páncélvastagságát csupán az IS-3-as tudta lekörözni. Elgondolkodtató tény, hogy páncélját semmilyen, magyar kézben lévő fegyver nem tudta átlőni. Habár a szovjetek azt hitték, elég lesz végigvonultatni a harckocsikat az utcákon, és a felkelőknek inába száll a bátorsága, tévedtek. A leleményes pesti srácok és lányok az elképesztő túlerővel szemben is felvették a harcot, ami Budapest keskeny utcáin olykor eredményes is volt.

A Kossuth téri eseményekre visszatérve, az előadó kifejtette, a Kossuth téren a harckocsi géppuskája szólalt meg, ám repeszgránátot is lőttek ki a tankból. Ez a levegőben robban fel, a nyomáshullám pedig több ezer törmeléket dob az áldozatokra. A tér szélein felhangzó Maxim géppuska 1956-ban már kissé ócskának számított, és a magyar hadseregből is kezdték kivonni, ám a mészárlásra még bevetették. 200 méterig a 12 centiméteres téglafalat is átüti, így gyakorlatilag nem bújhattak el előle a téren lévő fegyvertelen tüntetők. Nem volt menekvés az akkor bevetett golyószóró ellen sem, amely 500 méteren belül a 15 milliméter vastag acélfalat is átüti, az emberi végtagokat pedig könnyedén leszakította.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Pálinkás-Pallavicini Antal, Deák János, Galajda Béla és  Vajtai Gyula 1956. október 31-én, a budai érseki palotábanEgy T-54-es roncsai az Üllői úton
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!