2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Sikeres hadvezér hírében állt, győztes csatát azonban sohasem vívott Dembinszky tábornok

2020. január 16. 13:15 MTI

Henryk Dembiński gróf, avagy ahogy Magyarországon ismerik, Dembinszky Henrik, a lengyel és a magyar szabadságharc tábornoka 229 éve, 1791. január 16-án született a Krakkói vajdaságban lévő Strzalkówban.

Dembinszky
Kép forrása: Wikimedia Commons

A bécsi hadmérnöki akadémia növendéke volt, amikor tizennyolc évesen belépett a Varsói Nagyhercegség Napóleon által létrehozott hadseregébe.

Részt vett a császár balsikerű 1812-es oroszországi hadjáratában, a szmolenszki csatában megsebesült, s megkapta a becsületrendet.

Az 1813-as lipcsei csatában már a francia császár ellen harcolt, Napóleon bukása után az orosz befolyás alatt álló Kongresszusi Lengyelországban maradt, tagja lett a szejmnek, és a birtokán gazdálkodott.

Az 1830-31-es lengyel felkelés idején a krakkói kerület parancsnokává és ezredessé nevezték ki. Kufler mellett négyezer emberrel tartóztatta fel a tizenötszörös túlerőben lévő oroszokat, majd az 1831. májusi ostrołękai vereséget követően a megszállt területen át sikeresen vezette vissza seregének maradványait Varsóba.

E merész visszavonulásért elnevezték a lengyel Xenophónnak, Varsó kormányzójává és a hadsereg fővezérévé nevezték ki, de - mivel nem látta értelmét a város védelmének - leváltották. A vereség után Párizsban telepedett le.

A lengyel tábornokot 1848 végén Teleki László gróf, a magyar kormány franciaországi követe ajánlotta a Honvédelmi Bizottmányt vezető Kossuth Lajos figyelmébe, aki alkalmas jelöltet keresett a magyar honvédsereg fővezérének.

A választáskor azonban nem vették figyelembe, hogy Dembiński visszavonuló hadműveletben szerezte hírnevét, győztes csatát soha nem vívott.

Magát francia cukorgyárosnak álcázva érkezett meg Magyarországra, s Kossuth 1849. január 21-én altábornaggyá nevezte ki, s megbízta a Tisza mögött összpontosított, négy hadtestből kialakított honvéd fősereg vezérének.

A titkolózó, bizalmatlan lengyel gyors egymásutánban Perczel Mórral, Klapka Györggyel és Görgey Artúrral is összeveszett, ráadásul helyismeret nélkül kezdte kidolgozni a haditervet.

Bár a branyiszkói áttörést követően Görgeinek lett volna lehetősége a Schlik csapatait korábban visszaverő Klapkával karöltve bekeríteni az osztrák tábornokot, Dembiński Klapkát visszarendelő parancsa következtében elúszott a parátlan lehetőség.

Ezután a szabadságharc egyik kétnapos ütközetében, a február 26-27-i kápolnai csatában alulmaradt Windisch-Grätz tábornagy hadaival szemben, de a magyar sereg rendezetten tudott visszavonulni.

A győzelmet túlértékelő osztrák hadvezér döntő diadalt jelentett, ami arra késztette Ferenc Józsefet, hogy kiadja az olmützi alkotmányt.

A csata másnapján, február 28-án a honvédsereg könnyedén verte vissza az üldözőket Mezőkövesdnél, de az ellentámadást az óvatoskodó Dembiński nem engedélyezte, a sereget visszavonta a Tisza bal partjára.

A március 3-i tiszafüredi haditanácson - a Honvédelmi Bizottmányt képviselő Szemere Bertalan jelenlétében - a társai nevében is beszélő Görgey alkalmatlannak minősítette tisztségére, és elmozdítását követelte.

Ez zendülésnek számított, de a javaslatot minden főtiszt támogatta, ezért Szemere felfüggesztette a lengyel tábornokot, helyére ideiglenesen Görgeyt nevezte ki.

Másnap a táborba érkező Kossuth jóváhagyta Dembiński leváltását, s március 8-án Vetter Antalt tette meg fővezérnek. A történtek ellenére Kossuth továbbra is megbízott benne, és április 19-én a Felső-Magyarország védelmére alakuló hadtest élére állította.

Megbízatása értelmében a Komáromnál támadásra készülő főerőkhöz kellett volna csatlakoznia, de ő inkább Galíciába betörve akart az orosz inváziós csapatok hátába kerülni.

Miután javaslatát nem fogadták el, május közepén lemondott, de a parancsnokságot csak egy hónap múlva adta át. Júliusban vezérkari főnök, illetve Mészáros Lázár fővezér vezérkari főnöke volt.

A szabadságharc utolsó szakaszában, a Kossuth és Görgey közti nyílt viszálykodás idején még egyszer előtérbe került személye: Mészáros Lázár lemondása után, 1849. július 30-án Dembiński lett a Tisza-Maros szögébe összevont honvédsereg főparancsnoka.

Ekkor is hibát hibára halmozott: bár a magyar sereg a siker reményében szállhatott volna szembe a Haynau vezette császári erőkkel, ő harc nélkül feladta Szegedet, majd augusztus 5-én a szőregi csatában vereséget szenvedett az osztrák táborszernagytól.

Ezután a kormány parancsa ellenére nem az összpontosítás helyszínéül kijelölt Arad, hanem Temesvár felé vonult vissza, mire Kossuth újból leváltotta.

A fővezérséget a szabadságharc utolsó nagy csatája, az augusztus 9-i vesztes temesvári ütközet közben vette át tőle az Erdélyből iderendelt Bem József.

Az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után a hadsereg romjaival és a kormány több tagjával együtt a Török Birodalom területén keresett menedéket.

Orsovánál lépte át a határt, Viddinbe, majd innen Sumléba ment, ahol internálták, honosított franciaként a francia követség közbenjárására szabadult ki.

1850-től 1864. június 13-án bekövetkezett halálig Párizsban élt, s megírta emlékiratait az 1848-49. évi magyarországi szabadságharcról. Hátrahagyott írásaiból 1874-ben állították össze a Dembinszky Magyarországon című kötetet. Nevét ma utca viseli Budapest VII. és XV. kerületében.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár